1. Történt egy napon, hogy az Isten fiai fölkerekedtek, és az Úr színe elé járultak. Közöttük volt a sátán is.
2. Ekkor az Úr így szólt a sátánhoz: "Honnét kerülsz ide?" A sátán azt felelte az Úrnak: "Szerte bebarangoltam a földet és kószáltam rajta."
3. Erre az Úr megkérdezte a sátánt: "Észrevetted-e szolgámat, Jóbot is? Mert nincs hozzá fogható a földön: feddhetetlen, derék ember, féli az Istent és kerüli a rosszat. Még mindig kitart feddhetetlenségében. Hiába ingereltél föl, hogy tegyem tönkre!"
4. A sátán ezt válaszolta az Úrnak: "Bõrért bõrt! Az életéért mindenét odaadja az ember, amije csak van.
5. Emeld csak rá kezedet, és nyúlj a csontjához és húsához! Szavamra, szemtõl szemben fog majd káromolni!"
6. Ekkor az Úr azt mondta a sátánnak: "Nos, a kezedbe adom, csak az életét kíméld!"
7. A sátán eltávozott az Úr színe elõl. Jóbot rosszindulatú fekéllyel sújtotta tetõtõl talpig.
8. Ez hamuba ült, s egy cserépdarabot vett a kezébe, hogy azzal vakargassa magát.
9. A felesége meg így beszélt hozzá: "Még mindig kitartasz feddhetetlenségedben? Átkozd az Istent és halj meg!"
10. Õ azonban így válaszolt neki: "Mint valami féleszû asszony, úgy beszélsz. Ha a jót elfogadjuk Isten kezébõl, miért ne fogadnánk el a rosszat is?" Mindamellett nem vétkezett Jób az ajkával.
11. Jóbnak három barátja értesült a csapásokról, amelyek rászakadtak, és eljöttek hazájukból: Elifáz Temánból, Bildád Suachból és Cofár Naamából. Megállapodtak egymás közt, hogy elmennek hozzá, kifejezik együttérzésüket és megvigasztalják.
12. Amikor távolból ráemelték tekintetüket, nem ismerték meg. Hangos sírásban törtek ki, megszaggatták ruhájukat és hamut szórtak a fejükre.
13. Hét nap és hét éjjel mellette ültek a földön, és egyik sem szólt hozzá egy szót sem. Látták ugyanis, hogy igen nagy a fájdalma.
Notes de bas de page:
2:1-6 - Isten és Sátán második mennyei találkozása megerősíti Jób feddhetetlenségét, amely a csapások után is hűséges marad. Ez kiemeli Jób jellemét és a hitben való kitartás fontosságát a viszontagságokkal szemben (lásd még Jakab 1:2-4 és 1Péter 1:6-7).
2:7-8 - Job betegsége a fizikai és érzelmi szenvedés extrém próbája. Az elviselt fájdalom megerősíti az emberi szenvedés valóságát és az emberi állapot sebezhetőségét (lásd még Zsoltárok 38:3-4 és 2Korinthus 4:16-18).
2:9-10 - Jób felesége azt javasolja neki, hogy átkozza meg Istent és haljon meg, felfedve a szenvedés által okozott fájdalmat és reménytelenséget. Jób válasza bizonyítja rendíthetetlen hitét és rugalmasságát, emlékeztetve bennünket az Istenben való bizalom fontosságára, még akkor is, ha a körülöttünk lévők kételkednek (lásd még Róma 14:8 és Filippi 4:13).
2:11-13 - Jób barátainak látogatása, akik vigasztalni jönnek, jól illusztrálja a közösség szerepét a szenvedésben. Jelenlétük és kezdeti csendjük azonban azt is tükrözi, hogy nehéz megérteni mások szenvedését (lásd még Galata 6:2 és 2 Korinthus 1:3-4).
2:13 - Jób barátainak hallgatása, akik gyászban ülnek vele, hangsúlyozza szenvedésének mélységét. Néha fontosabb a jelenlét és a meghallgatás, mint szóbeli magyarázatot vagy vigasztalást nyújtani (lásd még Példabeszédek 25:11 és Prédikátor 3:1–8).
Versets liés à Jób könyve, 2:
Jób 2. fejezete fokozza az igazak próbáját. Hogyan reagál Jób egészségének elvesztésére? Ez az erőteljes szöveg a Sátán második kihívását, Jób testi szenvedését, valamint felesége és barátai bemutatását írja le. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint a feddhetetlenség nyomás alatt, a házastárs szerepe a megpróbáltatásokban és a szenvedésről szóló vita kezdete. A 2. munka a teológiai megbeszélések terepet adja. Fedezz fel velünk öt bibliai részt, amelyek e kulcsfontosságú fejezet mélyreható témáihoz kapcsolódnak.
2Korinthus 12:7: "Ezért, hogy fel ne emeljem magam, tövist adtam a testembe, a Sátán küldöttét, hogy kínozzon." - Ez a rész Jób fizikai szenvedését tükrözi, amelyet Isten a Jób 2-ben megengedett, megmutatva, hogy a szenvedésnek miként lehet isteni célja.
Jakab 1:12: "Boldog az az ember, aki kitart a próbák alatt, mert elmúlása után megkapja az élet koronáját, amelyet Isten az őt szeretőknek ígért." - Ez a vers Jób kitartását tükrözi a Jób 2-ben leírt megpróbáltatásokkal szemben.
Jelenések 2:10: "Ne félj attól, amit el kell szenvedned. Mondom nektek, az ördög néhányat börtönbe vet közületek, hogy próbára tegyen titeket, és tíz napig üldöztetésben részesültök. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját." - Ez a rész a hűség próbáját visszhangozza, amellyel Jóbnak szembe kell néznie a Jób 2-ben, hangsúlyozva a hűség fontosságát a szenvedések közepette.
Róma 12:15: "Örüljetek az örvendezőkkel; sírj azokkal, akik sírnak." - Ez a vers Jób barátainak hozzáállását tükrözi a 2:11-13-ban, akik azért jöttek, hogy megvigasztalják és vele együtt sírjanak.
1Péter 3:9: "Ne viszonozd a rosszat rosszért, vagy a sértést sértésért; ellenkezőleg, áldanak; mert erre vagytok elhívva, hogy áldást vegyetek örökségül." - Ez a rész ellentétben áll Jób feleségének a 2:9-ben szereplő javaslatával, amely hangsúlyozza a feddhetetlenség megőrzésének fontosságát még a csapások ellenére is.
FAQ:
Mi történt Jób második próbáján?
Sátán ismét megkérdőjelezte Jób hitét, és arra kérte Istent, hogy engedje meg, hogy hatással legyen Jób testére. Jób fájdalmas sebek maradtak, de nem átkozta Istent. (Jób 2:1-8)
Hogyan reagált Jób felesége a szenvedésére?
Jób felesége azt javasolta, hogy átkozza meg Istent, és haljon meg, de Jób megfeddte őt, mondván, hogy el kell fogadnia a jót és a rosszat, amit Isten megenged. (Jób 2:9-10)
Hogyan reagáltak Jób barátai a szenvedésére?
Jób három barátja, Elifáz, Bildád és Cófár meglátogatta, és amikor látták, hogy fájdalmai vannak, hét napig hallgattak, szótlanul gyászuktól. (Jób 2:11-13)
Hogyan viszonyult Jób a testi szenvedéshez?
Jób még heves fájdalmaiban sem lázadt fel Isten ellen. Megkérdőjelezte létezését, de megőrizte Istenbe vetett bizalmát. (Jób 2:7-10)
Mit tanít nekünk Jób szenvedése a hitről?
Jób szenvedése arra tanít, hogy az igaz hit nem anyagi áldásokon múlik, hanem az Istenbe vetett megingathatatlan bizalomra épül, a körülményektől függetlenül. (Jób 2:9-10)
