Eclesiástico, 43

1. O firmamento nas alturas é a sua beleza, o aspecto do céu é uma visão de glória.

1. Az ég büszkesége a fényes boltozat, az Úr dicsõsége ragyog fenn az égen.

2. O sol, aparecendo na aurora, anuncia o dia. A obra do Altíssimo é um instrumento admirável.

2. A Nap, ha felragyog, ezt hirdeti: "Mily csodálatosak a Magasságbeli mûvei!"

3. Ao meio-dia queima a terra: quem resiste ao seu ardor? Ele conserva uma fornalha de fogo por efeito de seu calor.*

3. Déli magasáról perzseli a földet, ki tudja ilyenkor hevét elviselni?

4. O sol queima três vezes mais as montanhas, despedindo raios de fogo, cujo resplendor deslumbra os olhos.

4. A fûtött kemence égeti az embert, de háromszor jobban a Nap a hegyeket. Izzó sugarakat lövell ki magából, tüze elkápráztatja a szemet.

5. Grande é o Senhor que o criou; por sua ordem, ele apressa o seu curso.

5. Nagy az Úr, aki teremtette, szava irányítja gyors száguldását.

6. A lua é, em todas as suas fases regulares, a marca do tempo e o sinal do futuro.

6. És a Hold minden idõben pontosan jelzi a hónapokat, s megszabja az idõt.

7. É a lua que determina os dias de festa; sua luz diminui a partir da lua cheia.

7. A Hold jelöli meg az ünnepek napját, ez az a csillagzat, amely fogyni kezd, ha megtelt.

8. É ela que dá nome ao mês; sua claridade cresce de modo admirável, até ficar cheia.

8. Õtõle kapja a hónap is a nevét, csodásan növekszik fordulója után. Õ a tanítója az égi seregnek, amely ott világít az ég boltozatján.

9. É um sinal para os exércitos do céu que lançam no firmamento um glorioso esplendor.

9. Az ég szépsége a csillagok pompája, fényük díszíti az Úr magasságait.

10. O brilho das estrelas faz a beleza do céu; o Senhor ilumina o mundo nas alturas.

10. A Szent szavára szilárdan áll a rend, s õk nem halványulnak el õrhelyeiken.

11. À palavra do Santo estão prontas para o julgamento: são indefectivelmente vigilantes.

11. Nézz a szivárványra, s dicsérd alkotóját, káprázatosan szép a pompájában.

12. Observa o arco-íris e bendiz aquele que o fez: é muito belo no seu resplendor.

12. Átfogja fényével az égboltozatot, a Magasságbeli keze feszítette ki.

13. Faz a volta do céu num círculo de glória: são as mãos do Altíssimo que o estendem.

13. Amikor elrendeli, akkor hull a hó, és parancsa szerint csapkod a villám.

14. O Senhor com uma ordem faz cair subitamente a neve, acelera a marcha dos raios de seu juízo.

14. Ilyen úton-módon kinyílnak csûrei, és mint a madarak, kiszállnak felhõi.

15. Por essa causa se abrem as suas reservas, e voam as nuvens como pássaros.

15. A felhõt nagysága jeléül sûríti, összetördeli a jégesõ szemeit.

16. Por sua grandeza condensa as nuvens, e as pedras de granizo caem em estilhaços.

16. Akarata szerint száguld a déli szél, Mikor megpillantják, reszketnek a hegyek.

17. As montanhas são abaladas quando ele aparece; por sua vontade sopra o vento do sul.

17. Dörgõ hangjától jajveszékel a föld. s így az északi szél, meg a forgószél is.

18. O estrondo do trovão fere a terra, assim como a tempestade do aquilão e o turbilhão dos ventos.

18. Mint a madarakat röpködteti a hópelyheket, olyan az esésük, mint a sáskajárás. Hófehér szépsége vakítja a szemet, a hullása pedig gyönyörködteti a szívet.

19. Espalha a neve como pássaros que pousam, como gafanhotos que se abatem sobre a terra;

19. Mint a sót, hinti a zúzmarát a földre, amely mikor megfagy, hegyes, mint a tüske.

20. o olhar encanta-se com o brilho de sua alvura, o coração fica atônito ao vê-la cair.

20. Parancsára fúj a hideg északi szél, és a víz felszínén képzõdik a jég. Minden állóvizet takaróval von be, és felöltözteti, mintegy páncélt ad rá.

21. Deus espalha a geada sobre a terra como sal; quando as águas se congelam tornam-se como pontas de cardo.

21. Megingatja a hegyeket, kiégeti a pusztát, s perzseli a füvet, mintha láng volna.

22. Quando sopra o vento frio do aquilão, a água gela como cristal, que repousa sobre toda a massa líquida, e veste as águas como se fosse uma couraça.

22. Megkönnyebbülést hoz mindennek a felhõ, s a harmat életet ad az aszály után.

23. A geada devora os montes, queima os desertos, resseca como o fogo tudo o que é verde.*

23. Rendeletére elapadtak a vizek, akkor ültette el a szigeteket.

24. O remédio para isso é o rápido aparecimento de um aguaceiro. O orvalho após o frio atenua o rigor do gelo.

24. Akik járják a tengert, mondják, mily veszélyes, ha a fülünk hallja, mi csak ámuldozunk.

25. A palavra de Deus faz calar o vento; só com o seu pensar apazigua o abismo, no meio do qual o Senhor plantou as ilhas.

25. A legelképesztõbb dolgok teremnek ott, sokféle élõlény, a tenger szörnyei.

26. Os que navegam sobre o mar contam os seus perigos; ouvindo-os, ficaremos arrebatados de admiração.

26. De hála Istennek, minden jól végzõdik, a szavára minden jól elrendezõdik.

27. Ali se encontram grandes obras e maravilhas, animais de toda espécie e criaturas monstruosas.

27. Sokat mondhatnánk, s még nem jutnánk végére, de egy szó a vége, az, hogy õ a minden.

28. Por ele, tudo tende regularmente para a sua finalidade, tudo foi disposto conforme a sua palavra.

28. Honnan vegyünk erõt, hogy õt magasztaljuk? Hiszen nagyobb õ, mint minden mûvei.

29. Diremos muitas coisas, porém faltarão palavras. Mas o resumo de nosso discurso é este: ele está em tudo.*

29. Félelmetes az Úr és rettentõen nagy, hatalmas tettei csodálatra méltók.

30. Que podemos nós fazer para glorificá-lo? Pois o Todo-poderoso está acima de todas as suas obras.

30. Magasztaljátok õt dicsõítõ énekkel, ahogy csak tudjátok, mert még annál is nagyobb. Ha hozzákezdetek, merítsetek erõt, és ne lankadjatok, mert nem értek soha a végére.

31. O Senhor é terrível e soberanamente grande. Seu poder é maravilhoso.

31. Ki az, aki látta és le tudná írni, s ki tudná dicsérni, ahogy hozzá illik?

32. Glorificai o Senhor quanto puderdes, que ele ficará sempre acima, porque é admirável a sua grandeza.

32. Amit nem ismerek, az sokkal több ennél, csak nagyon keveset láttam mûveibõl.

33. Bendizei o Senhor, exaltai-o com todas as vossas forças, pois ele está acima de todo louvor.

33. De valamennyit az Úr hozta létre, s a jó embereknek bölcsességet adott.

34. Enaltecendo-o, reuni todas as vossas forças; não desanimeis; jamais chegareis (ao fim).

34.

35. Quem poderá contar o que dele viu? Quem é capaz de louvá-lo, como ele é, desde os primórdios?

35.

36. Muitos segredos são maiores que tudo isso; só vemos um pequeno número de suas obras.

36.

37. O Senhor fez todas as coisas: ele dá sabedoria àqueles que vivem com piedade.

37.