Fundar 141 Resultados para: kard
Jajgattak és sírtak, és egészen estig böjtöltek Saulért és fiáért, Jonatánért, az Úr népéért és Izrael házáért, amiért elhullottak a kard élén. (Sámuel II. könyve 1, 12)
Abner odaszólt Joábnak: "Hát örökké kaszaboljon a kard? Nem tudod, hogy a végén megkeserülöd? Mikor parancsolod meg már embereidnek, hogy hagyják abba testvéreik üldözését?" (Sámuel II. könyve 2, 26)
Ekkor Dávid azt mondta a hírhozónak: "Jelentsd Joábnak: Ez a dolog ne tudódjék ki. Mert a kard egyszer erre sújt le, másszor arra. Folytasd a város elleni harcot, és rombold le. Így önts bele bátorságot!" (Sámuel II. könyve 11, 25)
Miért vetetted hát meg az Urat, s tettél olyat, ami gonosznak számít az Úr szemében? Kard által elveszítetted a hetita Uriját, hogy feleségül vedd a feleségét. Igen, elveszítetted az ammoniták kardja által! (Sámuel II. könyve 12, 9)
Nos, a kard sose fordul el házadtól, amiért megvetettél, és elvetted a hetita Urijától a feleségét, hogy a te asszonyod legyen. (Sámuel II. könyve 12, 10)
A harc az egész vidékre kiterjedt. S az erdõ még több áldozatot szedett a seregbõl, mint a kard azon a napon. (Sámuel II. könyve 18, 8)
fölkelt Dodo, Joás fia, Rafának egyik leszármazottja - a lándzsája súlya 300 sékel bronzot tett ki és új kard övezte. Már éppen le akart sújtani Dávidra, (Sámuel II. könyve 21, 16)
õ azonban kitartott, és addig kaszabolta a filiszteusokat, míg a keze görcsöt nem kapott a kard markolatán. Így nagy gyõzelmet adott az Úr azon a napon. Akkor a sereg is visszatért, Eleazárral az élén, de csak azért, hogy zsákmányoljon. (Sámuel II. könyve 23, 10)
Jehojada azonban meghagyta a sereg parancsnokainak: "Vezessétek ki az elõudvarból! Aki követi, kard által vesszen!" A pap ugyanis azt mondta: "Az Úr templomában nem szabad megölni." (Királyok II. könyve 11, 15)
Nézd, olyan lelket adok neki, hogy amikor majd valami szóbeszédet hall, visszatér földjére, hazájában aztán elveszítem, kard élén." (Királyok II. könyve 19, 7)
Ha valami nyomorúság tör ránk, kard vagy büntetés, pestis vagy éhínség, akkor megállunk e templom elõtt és a te színed elõtt, mert ebben a házban van a te neved. Aztán hozzád kiáltunk szorongattatásainkban, s akkor te meghallgatsz és megsegítesz bennünket. (Krónikák II. könyve 20, 9)
Nos, ezért hullottak el kard élén atyáink, jutottak fogságba fiaink, lányaink és asszonyaink. (Krónikák II. könyve 29, 9)
