Fundar 2741 Resultados para: Mert
Majd egybegyûjtötte egész Júdát és Benjamint, valamint a köztük lakó, Efraimból, Manasszéból és Simeonból való jövevényeket. Sokan menekültek ugyanis hozzá, mert látták, hogy vele van az Úr, az õ Istene. (Krónikák II. könyve 15, 9)
Egész Júda örült az eskütételnek, mert egész szívükbõl esküdtek. Teljes jóakarattal keresték, azért meg is találták, az Úr pedig békét adott nekik minden tájon. (Krónikák II. könyve 15, 15)
Sõt, Aza király Maachát, az édesanyját is megfosztotta a királynéi méltóságtól, mert Aserának szobrot készíttetett. Aza összetörette a bálványt és szétzúzva elégette a Kidron völgyében. (Krónikák II. könyve 15, 16)
Pedig ugye, a kusiták és a líbiaiak nagyobb erõvel, sokkal több szekérrel és lovassal voltak? Az Úr mégis kezedbe adta õket, mert bíztál benne. (Krónikák II. könyve 16, 8)
Ezért Aza megharagudott a látóemberre, és fogságba vetette, mert annyira felbosszantotta a dolog. Abban az idõben Aza a népbõl is többet megbüntetett. (Krónikák II. könyve 16, 10)
Az Úr Jehosafáttal volt, mert atyjának fiatalkori útjain járt. Nem a Baalokat követte, (Krónikák II. könyve 17, 3)
"Menj, mert az Isten a király kezébe adja!" Jehosafát azonban közbevetette: "Nem volna itt inkább az Úrnak valamelyik prófétája, akit megkérdezhetnénk?" (Krónikák II. könyve 18, 6)
Izrael királya azt felelte Jehosafátnak: "Van még egy ember, általa megkérdezhetnénk az Urat: Mikajehu, Jimla fia. De gyûlölöm, mert soha nem jövendöl nekem jót, hanem csak rosszat." Jehosafát azt válaszolta: "Ne beszélj így, király!" (Krónikák II. könyve 18, 7)
Hasonlóképpen jövendölt a többi próféta is. Azzal biztatták: "Vonulj csak Ramot-Gileád ellen! Szerencséd lesz, mert az Úr a király kezébe adja." (Krónikák II. könyve 18, 11)
Ám valaki kifeszítette íját, s akaratlanul mégis eltalálta Izrael királyát a páncélja és annak hevederei között. Erre megparancsolta szekere vezetõjének: "Fordulj meg, és vigyél ki a csatából, mert megsebesültem!" (Krónikák II. könyve 18, 33)
Az Úr félelme legyen tehát veletek! Gondosan végezzétek kötelességteket, mert az Úrnál, a mi Istenünknél szó sem lehet igazságtalanságról, személyválogatásról vagy megvesztegetésrõl." (Krónikák II. könyve 19, 7)
Ha valami nyomorúság tör ránk, kard vagy büntetés, pestis vagy éhínség, akkor megállunk e templom elõtt és a te színed elõtt, mert ebben a házban van a te neved. Aztán hozzád kiáltunk szorongattatásainkban, s akkor te meghallgatsz és megsegítesz bennünket. (Krónikák II. könyve 20, 9)
