Mosaico decorativo

Found 14115 Results for: Re

  • Erre Nátán így szólt Dávidhoz: "Magad vagy ez az ember! Ezt mondta hát az Úr, Izrael Istene: Fölkentelek Izrael királyává és kiszabadítottalak Saul kezébõl. (Sámuel II. könyve 12, 7)

  • Neked adtam urad házát és a kebledre urad asszonyait, rád bíztam Izrael házát és Júda házát. S ha ez kevés lett volna, még megtetéztem volna ezzel meg azzal. (Sámuel II. könyve 12, 8)

  • Erre Dávid így szólt Nátánhoz: "Vétkeztem az Úr ellen!" Nátán ezt válaszolta Dávidnak: "Így az Úr is megbocsátja bûnödet, s nem halsz meg. (Sámuel II. könyve 12, 13)

  • Udvarából a fõemberek eléje járultak és igyekeztek rábeszélni, hogy keljen föl a földrõl, de nem akart, s nem is evett velük. (Sámuel II. könyve 12, 17)

  • A hetedik nap a gyermek meghalt. Dávid udvari emberei nem merték neki jelenteni, hogy a gyerek meghalt. Azt mondták magukban: "Már akkor sem hallgatott ránk, amikor még élt a gyerek, s a lelkére beszéltünk. Hát hogy mondhatnánk akkor meg neki: A fiú halott? Még kárt tenne magában!" (Sámuel II. könyve 12, 18)

  • De Dávid észrevette, hogy udvari emberei suttogtak egymás közt. Ebbõl megértette, hogy a gyerek meghalt. Ezért Dávid megkérdezte udvari embereitõl: "Meghalt a gyerek?" "Meg!" - felelték. (Sámuel II. könyve 12, 19)

  • Erre Dávid fölkelt a földrõl, megmosdott, bekente magát olajjal és más ruhát öltött. Aztán elment az Úr házába és leborult. Ezután ételt tettek elé és evett. (Sámuel II. könyve 12, 20)

  • Erre udvari emberei így szóltak hozzá: "Mit csinálsz? Amikor még élt a gyerek, böjtöltél és siránkoztál. Most meg, hogy a gyerek meghalt, fölkelsz és ételt veszel magadhoz." (Sámuel II. könyve 12, 21)

  • Ezt válaszolta: "Amíg a gyermek még élt, böjtöltem és sírtam, mert azt gondoltam, ki tudja, hátha megkönyörül rajtam az Úr, és életben marad a gyerek. (Sámuel II. könyve 12, 22)

  • Erre Dávid hadba szólította az egész sereget, kivonult Rabba ellen, megostromolta és elfoglalta. (Sámuel II. könyve 12, 29)

  • Levette Milkom fejérõl a koronát; egy talentum aranyat nyomott és egy szép drágakõ volt belefoglalva; ez most Dávid fejére került. Rengeteg zsákmányt is szerzett a városban. (Sámuel II. könyve 12, 30)

  • A népességet meg elhurcolta, hogy a fûrészek, a vascsákányok, a vasbalták mellé rendelje s a téglaégetõ kemencékben dolgoztassa õket. Ugyanígy bánt az ammoniták minden városával. Aztán visszatért Dávid az egész sereggel Jeruzsálembe. (Sámuel II. könyve 12, 31)


"Como é belo esperar!" São Padre Pio de Pietrelcina