Found 3575 Results for: Hal

• Saul halála után, az amalekiták elleni csatából hazatérve Dávid két napig Ciklagban maradt. (Sámuel II. könyve 1, 1)

• "Mi történt? - kérdezte Dávid. - Beszéld el nekem!" "A nép elmenekült a csatából - válaszolta -, s az emberek közül sokan elestek. Saul és fia, Jonatán is halott!" (Sámuel II. könyve 1, 4)

• Ekkor Dávid megkérdezte a legényt, aki a hírt hozta neki: "Hogy tudtad meg, hogy Saul és fia, Jonatán is halott?" (Sámuel II. könyve 1, 5)

• Aztán Dávid odaszólította egyik legényét, és megparancsolta neki: "Gyere ide és szúrd le!" Az leszúrta, úgyhogy meghalt. (Sámuel II. könyve 1, 15)

• Saul és Jonatán - hogy kedvelték és szerették egymást! Elválaszthatatlanok voltak életben s halálban. Gyorsabbak voltak a sasnál, erõsebbek az oroszlánnál. (Sámuel II. könyve 1, 23)

• Hogy estek el a hõsök az ádáz csatában? Halálod mély gyászba borít, Jonatán, (Sámuel II. könyve 1, 25)

• De most szedjétek össze magatokat és legyetek bátrak. Mert uratok, Saul halott, ám engem Júda háza fölkent királyává." (Sámuel II. könyve 2, 7)

• De ez vonakodott odébb állni. Erre Abner lándzsája végét a hasába döfte, úgyhogy a lándzsa a hátán jött ki. A földre bukott és meghalt azon a helyen. Azok, akik oda mentek arra a helyre, ahol Azahel elesett és meghalt, mind megálltak. (Sámuel II. könyve 2, 23)

• Dávid így válaszolt: "Jól van, szövetséget kötök veled, de van egy kikötésem: Nem kerülhetsz a szeme elé, csak ha Saul lányát, Michalt is magaddal hozod, amikor eljössz, hogy színem elé járulj." (Sámuel II. könyve 3, 13)

• Akkor Dávid követeket küldött Saul fiához, Isbaalhoz ezzel az üzenettel: "Add ki nekem a feleségemet, Michalt, akit száz filiszteus elõbõre árán szereztem magamnak." (Sámuel II. könyve 3, 14)

• Amikor Abner visszaérkezett Hebronba, Joáb félrevonta a kapu mögé, mintha csak zavartalanul akarna vele beszélni. Ott halálos döfést adott a hasába testvére, Azahel véréért. (Sámuel II. könyve 3, 27)

• Aztán a király siratóénekbe kezdett Abnerra. Így szólt: "Úgy kellett meghalnia Abnernak, mint valami elvetemültnek. (Sámuel II. könyve 3, 33)