Encontrados 24 resultados para: tetteik

  • Akkor rájuk zúdítottam haragomat, megemésztettem õket haragom tüzével. Tetteik visszaszálltak fejükre - mondja az Úr, az Isten. (Ezekiel könyve 22, 31)

  • Szétszórtam õket a népek közé, és szétszélesztettem az országokba. Életmódjuk és tetteik szerint ítélkeztem fölöttük. (Ezekiel könyve 36, 19)

  • Te pedig, emberfia, írd le Izrael házának a templomot, hogy szégyelljék magukat iszonyatos tetteik miatt. Mérjék meg az épületet, (Ezekiel könyve 43, 10)

  • Ne közeledjenek többé hozzám, hogy papi szolgálatot teljesítsenek, ne érintsék szent és nagyon szent dolgaimat: viseljék szégyenletes tetteik gyalázatát. (Ezekiel könyve 44, 13)

  • Tetteik miatt Istenükhöz vissza nem térhetnek, szívük mélyén a paráznaság szelleme, az Urat nem ismerik. (Ozeás könyve 5, 4)

  • Mégsem mondják szívükben, hogy minden gonoszságukra emlékezem; tetteik körbezárják õket, ott vannak színem elõtt. (Ozeás könyve 7, 2)

  • Minden gonoszságuk elõtûnt Gilgálban - ott gyûlöltem meg õket. Gonosz tetteik miatt kiûzöm õket házamból. Nem szeretem többé õket. Lázadó minden fejedelmük. (Ozeás könyve 9, 15)

  • A föld pusztasággá lesz lakói miatt, tetteik gyümölcse miatt. (Mikeás könyve 7, 13)

  • Ez az ítélet: a világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. (János evangéliuma 3, 19)

  • Titeket nem gyûlölhet a világ, de engem gyûlöl, mert bizonyítom, hogy gonoszak a tetteik. (János evangéliuma 7, 7)

  • Erre szózatot hallottam az égbõl: "Jegyezd fel: Mostantól fogva boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg. Igen, mondja a Lélek, hadd pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik õket." (Jelenések könyve 14, 13)

  • Láttam, hogy trónja elõtt állnak a halottak, kicsinyek és nagyok. Könyveket nyitottak ki. Kinyitottak egy másik könyvet is, az élet könyvét. A halottak fölött ítélkeztek, ahogy a könyvekben fel volt jegyezve, a tetteik szerint. (Jelenések könyve 20, 12)


“Não se desencoraje, pois, se na alma existe o contínuo esforço de melhorar, no final o Senhor a premia fazendo nela florir, de repente, todas as virtudes como num jardim florido.” São Padre Pio de Pietrelcina