Encontrados 303 resultados para: tag

  • Mivel nem tágított Péter és János mellõl, odagyûlt köréjük csodálkozva az egész nép az úgynevezett Salamon-csarnokba. (Apostolok Cselekedetei 3, 11)

  • Ábrahám, Izsák és Jákob Istene megdicsõítette a Fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok és megtagadtatok Pilátus elõtt, noha õ úgy határozott, hogy szabadon bocsátja. (Apostolok Cselekedetei 3, 13)

  • Megtagadtátok a szentet és igazat; arra kértétek, hogy a gyilkosnak kegyelmezzen, (Apostolok Cselekedetei 3, 14)

  • tanakodtak: "Mitévõk legyünk ezekkel az emberekkel? Hisz egész Jeruzsálem tudja, hogy nyilvánvalóan csodát tettek, nem is tagadhatjuk. (Apostolok Cselekedetei 4, 16)

  • A fõtanács tagjai mind õt figyelték, és olyannak találták arcát, mintha angyalé volna. (Apostolok Cselekedetei 6, 15)

  • Minden viszontagságán átsegítette, sõt kegyeltté tette, és bölcsességgel tüntette ki Egyiptom királya, a fáraó elõtt, úgyhogy az megtette Egyiptom és egész háza kormányzójává. (Apostolok Cselekedetei 7, 10)

  • Az Isten azt a Mózest küldte vezetõnek és szabadítónak a csipkebokorban megjelent angyal kezével, akit megtagadtak, mondván: Ki tett meg elöljárónkká és bíránkká? (Apostolok Cselekedetei 7, 35)

  • Ti vastagnyakúak, ti körülmetéletlen szívûek és fülûek, mindig ellenálltatok a Szentléleknek, s mint atyáitok, olyanok vagytok ti is. (Apostolok Cselekedetei 7, 51)

  • "Meg lehetne tagadni a keresztvizet azoktól, akik a Szentlelket éppen úgy megkapták, mint mi?" (Apostolok Cselekedetei 10, 47)

  • Ebben az idõben Heródes király elfogatta az egyház néhány tagját, hogy ártson nekik. (Apostolok Cselekedetei 12, 1)

  • Nem tagadtam meg tõletek semmit, ami javatokra szolgálhatott: prédikáltam nektek és tanítottalak benneteket, nyilvánosan és magánházaknál. (Apostolok Cselekedetei 20, 20)

  • Ne adjátok át tagjaitokat a bûnnek a gonoszság eszközeként, hanem mint a halálból életre keltek, adjátok magatokat Isten szolgálatára, tagjaitokat meg az igazság eszközéül szenteljétek az Istennek. (Rómaiaknak írt levél 6, 13)


“Dirás tu o mais belo dos credos quando houver noite em redor de ti, na hora do sacrifício, na dor, no supremo esforço duma vontade inquebrantável para o bem. Este credo é como um relâmpago que rasga a escuridão de teu espírito e no seu brilho te eleva a Deus”. São Padre Pio de Pietrelcina