Encontrados 73 resultados para: szállt

  • Ezután Dávid Hadad-Ezert verte meg, Rechob fiát, Coba királyát, mert hadba szállt, hogy helyreállítsa uralmát a folyamnál. (Sámuel II. könyve 8, 3)

  • Tou elküldte a fiát, Hadorámot Dávid királyhoz, hogy üdvözölje és szerencsét kívánjon neki, amiért harcba szállt Hadad-Ezerrel és legyõzte. Hadad-Ezer ugyanis Tou ellensége volt. Hadorám ezüst-, arany- és bronzedényeket vitt magával. (Sámuel II. könyve 8, 10)

  • Izrael királya azonban így szólt Jehosafáthoz: "Álruhába öltözöm, (úgy) indulok harcba, de te tartsd meg a magad öltözékét." Izrael királya tehát álruhát öltött és harcba szállt. (Királyok I. könyve 22, 30)

  • Mert tûz szállt alá az égbõl, és elpusztította az elsõ két ötven (férfi) fölé rendelt embert. Hadd számítson hát az életem valamit a szemedben!" (Királyok II. könyve 1, 14)

  • Ezzel Jehu kocsiba szállt és elment Jiszreelbe, mivel Jorám ott feküdt betegen; Achaszja, Júda királya elment Jorámot meglátogatni. (Királyok II. könyve 9, 16)

  • Azután Asszíria királya az egész ország ellen hadba szállt, Szamaria alá vonult, és három évig ostromolta. (Királyok II. könyve 17, 5)

  • Ekkor Dávid oltárt emelt ott az Úrnak, s égõ- és közösségi áldozatot mutatott be. Az Úrhoz folyamodott, s õ válaszolt: tûz szállt le az égbõl az égõáldozat oltárára. (Krónikák I. könyve 21, 26)

  • Amikor Salamon befejezte az imádságát, tûz szállt le az égbõl, és megemésztette az égõ- és véresáldozatokat. Ekkor az Úr dicsõsége betöltötte a templomot. (Krónikák II. könyve 7, 1)

  • Rechabeám király elküldötte ugyan Hadorám robotfelügyelõt, de Izrael fiai agyonkövezték. Ekkor Rechabeám király gyorsan szekérre szállt, és Jeruzsálembe menekült. (Krónikák II. könyve 10, 18)

  • Láttam, hogy egy bolond gyökeret vert, de hirtelen átok szállt a tanyájára. (Jób könyve 5, 3)

  • A veszni indulónak rám szállt áldása, s az özvegy szívébe is örömet loptam. (Jób könyve 29, 13)

  • Bölcsességed szerint szállt talán a sólyom, s terjeszti szárnyait dél felé repülve? (Jób könyve 39, 26)


“A mulher forte é a que tem temor de Deus, a que mesmo à custa de sacrifício faz a vontade de Deus.” São Padre Pio de Pietrelcina