Encontrados 24 resultados para: lelkek

  • A gonosz lelkek erre kijöttek az emberbõl, és megszállták a sertéseket. Erre a konda vadul nekirohant a lejtõnek, le a tóba, és odaveszett. (Lukács evangéliuma 8, 33)

  • Az emberek mentek, hogy õk is lássák, ami történt. Jézushoz érve ott találták az embert, akibõl a gonosz lelkek kimentek: a lábánál ült, felöltözve, ép ésszel, és megijedtek. (Lukács evangéliuma 8, 35)

  • Az ember, akibõl kimentek a gonosz lelkek, kérte, hogy vele mehessen. De elküldte: (Lukács evangéliuma 8, 38)

  • Összehívta a tizenkettõt, erõt és hatalmat adott nekik a gonosz lelkek fölött és a betegségek gyógyítására. (Lukács evangéliuma 9, 1)

  • A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza. "Uram - mondták -, nevedre még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk." (Lukács evangéliuma 10, 17)

  • De mégse annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben." (Lukács evangéliuma 10, 20)

  • De néhányan így vélekedtek: "Beelzebullal, a gonosz lelkek fejedelmével ûzi ki a gonosz lelkeket." (Lukács evangéliuma 11, 15)

  • Így például betegekre tették az általa használt törülközõket és fejkendõket, és a betegség elhagyta õket, a gonosz lelkek meg kiszálltak belõlük. (Apostolok Cselekedetei 19, 12)

  • Nemde õk mind szolgáló lelkek? Azok szolgálatára vannak küldve, akik majd öröklik az üdvösséget. (Zsidóknak írt levél 1, 14)

  • S aztán test szerinti apáink is fenyítettek bennünket, mégis tiszteltük õket. Nem kell-e hát sokkal inkább a lelkek Atyjának engedelmeskednünk, hogy így elnyerjük az életet? (Zsidóknak írt levél 12, 9)

  • Hiszed, hogy csak egy Isten van, s jól is teszed. Ám ezt a gonosz lelkek is hiszik, mégis remegnek. (Szent Jakab levele 2, 19)

  • Sátáni lelkek, akik csodákat mûvelnek, és elmennek a földkerekség királyaihoz, hogy harcra toborozzák õket a mindenható Isten nagy napjára. (Jelenések könyve 16, 14)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina