Encontrados 19 resultados para: kezedbõl

  • Ezért átkozott leszel, bujdosni fogsz a földön, amely megnyitotta száját, hogy beigya kezedbõl testvéred vérét. (Teremtés könyve 4, 11)

  • A pap erre vegye ki a kezedbõl a kosarat, s állítsa az Úr, a te Istened elé. (Második Törvénykönyv 26, 4)

  • Nos, az Úr legyen a bíró, és ítéljen köztem és közted! Vizsgálja ki és védelmezze ügyemet, szolgáltasson nekem igazságot és szabadítson ki kezedbõl!" (Sámuel I. könyve 24, 16)

  • Azt tette veled az Úr, amit általam elõre megmondott neked. Az Úr kiragadja kezedbõl a királyságot és rokonodnak, Dávidnak adja, (Sámuel I. könyve 28, 17)

  • Most azt mondta Amnon Támárnak: "Hozd be nekem az ételt a belsõ szobába, hogy a kezedbõl ehessek." Támár fogta a lepényt, amelyet csinált, és bevitte bátyjának, Amnonnak a belsõ szobába. (Sámuel II. könyve 13, 10)

  • Az ezt mondta neki: "Azt mondja az Úr: Mivel kiengedted kezedbõl azt az embert, aki átkom alá esett, életeddel felelsz életéért és népeddel népéért." (Királyok I. könyve 20, 42)

  • Hiszen mi vagyok én, és mi az én népem, hogy megfelelõ adományt adhatnánk neked? Minden tõled jön, s azt is a te kezedbõl kaptuk, amit felajánlottunk neked. (Krónikák I. könyve 29, 14)

  • Urunk, Istenünk, amit felhalmoztunk, hogy nevednek házat építsünk, mind a te kezedbõl származik, és a te tulajdonod. (Krónikák I. könyve 29, 16)

  • Abban az idõben Hanáni látóember fölkereste Azát, Júda királyát, és azt mondta neki: "Mivel Arám királyára támaszkodtál és nem bíztál az Úrban, a te Istenedben, azért menekült meg Arám királyának serege a kezedbõl. (Krónikák II. könyve 16, 7)

  • noha jól tudod, hogy nem vagyok bûnös? Nem szabadít ki senki sem kezedbõl? (Jób könyve 10, 7)

  • Ha elveted kezedbõl mind, ami bûnös, és sátradban nem adsz szállást a bûnnek, (Jób könyve 11, 14)

  • Ha meg igaz vagy, mit adsz ezzel neki, mi az, amit kezedbõl kaphatna? (Jób könyve 35, 7)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina