Encontrados 66 resultados para: borult

• Akkor azt mondta neki: "Vedd a fiadat!" Az eléje lépett, a lábához borult, s földig hajolt elõtte. Aztán vette a fiát és kiment. (Királyok II. könyve 4, 37)

• amikor Dávid elment hozzá. Ornan föltekintett, meglátta Dávidot, otthagyta a szérût, és arccal a földre borult Dávid elõtt. (Krónikák I. könyve 21, 21)

• Aztán így szólt hozzá: "Áldjon meg az Isten, fiam! Igen kiváló embernek vagy a fia. Milyen kár, hogy egy ilyen becsületes és jószívû ember megvakult." A nyakába borult testvérének, Tóbiásnak és zokogott, (Tóbiás könyve 7, 7)

• Az anyja odafutott, a fia nyakába borult, és így szólt hozzá: "Csakhogy újra láthatlak! Most már akár meg is halhatok." És sírt. (Tóbiás könyve 11, 9)

• Ekkor apja a nyakába borult. (Tóbiás könyve 11, 13)

• Elhívatták hát Achiort Uzija házából. Amikor megérkezett és meglátta Holofernesz fejét az egybegyûlt népbõl az egyik ember kezében, arcra borult és elájult. (Judit könyve 14, 6)

• A király szolgái, akik a kapunál voltak, mind térdet hajtottak és leborultak elõtte, mert így parancsolta a király. Mardokeus azonban nem hajtott térdet és nem borult le. (Eszter könyve 3, 2)

• Minden egyes tartományban, ahol csak kihirdették a király rendeletét és parancsát, nagy gyász borult a zsidókra, böjtöltek, sírtak és jajgattak. Sokaknak hamu meg szõrzsák lett a fekvõhelye. (Eszter könyve 4, 3)

• Eszter újra a király elé járult, hogy beszéljen vele. Lába elé borult, sírt és könyörgött, hogy vessen véget annak a gonoszságnak és tervnek, amelyet az agagita Ámán a zsidók ellen kigondolt. (Eszter könyve 8, 3)

• Jób ekkor fölkelt, megszaggatta ruháját és megnyírta fejét, a földre borult és imádkozott. (Jób könyve 1, 20)

• Véget vet az ember (lenn) a sötétségnek, azután feltúrja utolsó zugáig a sziklakõzetet - addig éjszaka borult rá. (Jób könyve 28, 3)

• Mély gyász borult Izraelre, minden tartományára. (Makkabeusok I. könyve 1, 25)