Encontrados 618 resultados para: apa

  • Õ maga Illés szellemével és erejével elõtte fog járni az Úrnak, hogy az apák szívét fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet elõkészítse az Úrnak." (Lukács evangéliuma 1, 17)

  • Aztán intettek az apának, minek akarja, hogy elnevezzék. (Lukács evangéliuma 1, 62)

  • Szórólapátja már a kezében, hogy rendet teremtsen szérûjén, a búzát csûrébe gyûjtse, a pelyvát meg olthatatlan tûzzel elégesse." (Lukács evangéliuma 3, 17)

  • Jézus ráparancsolt: "Elhallgass és menj ki belõle!" Erre a tisztátalan lélek a földre sújtotta, kiment belõle, anélkül, hogy bajt okozott volna neki. (Lukács evangéliuma 4, 35)

  • Ahogy feléje tartott, a gonosz lélek ide-oda rángatta, és a földhöz vagdosta a fiút, de Jézus ráparancsolt a tisztátalan lélekre, meggyógyította a fiút és visszaadta apjának. (Lukács evangéliuma 9, 42)

  • Egy másikat felszólított: "Kövess engem!" Az így válaszolt: "Uram, engedd meg, hogy elõbb elmenjek és eltemessem apámat." (Lukács evangéliuma 9, 59)

  • Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de azért tudjátok meg: Közel van az Isten országa. (Lukács evangéliuma 10, 11)

  • Közületek melyik apa ad a fiának követ, amikor az kenyeret kér? Vagy ha halat, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? (Lukács evangéliuma 11, 11)

  • Meghasonlik az apa a fiával és a fiú az apjával, az anya a lányával és a lány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával." (Lukács evangéliuma 12, 53)

  • Az Úr erre ráparancsolt a szolgára: Menj ki az országutakra és a sövények mentére, és kényszeríts mindenkit, jöjjön el, hadd teljen meg a házam. (Lukács evangéliuma 14, 23)

  • A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám esõ részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. (Lukács evangéliuma 15, 12)

  • Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bõvelkedik kenyérben - mondta -, én meg éhen halok itt. (Lukács evangéliuma 15, 17)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina