Encontrados 506 resultados para: Sin
megteszi õket az ezres és ötvenes csoportok parancsnokainak; felszántatja velük a földet és betakaríttatja a termést, hadi fölszerelést csináltat velük és szerszámot a szekereire. (Sámuel I. könyve 8, 12)
Amikor a magaslatról visszatértek a városba, szállást csináltak Saulnak a tetõn. (Sámuel I. könyve 9, 25)
Erre Sámuel ezt mondta Saulnak: "Ostobaságot csináltál! Ha teljesítetted volna az Úrnak, Istenednek parancsát, amelyet adott neked, az Úr is fenntartotta volna uralmadat Izrael fölött örök idõkre. (Sámuel I. könyve 13, 13)
Akkoriban Izrael egész földjén nem volt kovács, mert a filiszteusok azt mondták: "Meg kell akadályozni, hogy a héberek kardot meg lándzsát csináljanak maguknak." (Sámuel I. könyve 13, 19)
Erre Sámuel így beszélt: "Nemde Izrael törzseinek feje lettél, pedig a magad szemében is kicsinek látszottál? Téged kent föl az Úr Izrael királyává. (Sámuel I. könyve 15, 17)
Az engedetlenség olyan, mint a varázslás bûne, a nyakasság annyi, mint a terafimmal való visszaélés. Mivel az Úr szavát semmibe vetted, túl kicsinek talált arra, hogy továbbra is Izrael királya légy." (Sámuel I. könyve 15, 23)
Amikor Dávid megtudta, hogy Nabal meghalt, így szólt: "Áldom az Urat, aki bosszút állt Nabalon, amiért lekicsinyelt. Szolgáját megóvta az igazságtalanságtól, de Nabal gonoszságát hagyta, hadd szálljon vissza a fejére." Ezután Dávid elküldött és megkérte Abigailt, hogy legyen a felesége. (Sámuel I. könyve 25, 39)
Aztán legyõzte a moábitákat, majd - miután parancsára a földre feküdtek elõtte -, mérõzsinórral kimérte õket. Két mérõzsinórnyit mért a megölésükre és egy teljes mérõzsinórnyit az életben hagyásukra. Így a moábiták Dávid alattvalói lettek, és adót fizettek neki. (Sámuel II. könyve 8, 2)
Erre udvari emberei így szóltak hozzá: "Mit csinálsz? Amikor még élt a gyerek, böjtöltél és siránkoztál. Most meg, hogy a gyerek meghalt, fölkelsz és ételt veszel magadhoz." (Sámuel II. könyve 12, 21)
Amnon tehát lefeküdt az ágyba és betegnek tetette magát. Amikor a király elment meglátogatni, Amnon így szólt a királyhoz: "Engedd meg, hadd jöjjön el a húgom, Támár, s hadd csináljon a szemem láttára néhány lepényt. Az õ kezébõl megenném." (Sámuel II. könyve 13, 6)
Támár tehát elment bátyja, Amnon házába. Az ágyban feküdt. Fogta a tésztát, kidagasztotta, s a szeme láttára lepényt csinált belõle, aztán megsütötte a lepényt. (Sámuel II. könyve 13, 8)
Most azt mondta Amnon Támárnak: "Hozd be nekem az ételt a belsõ szobába, hogy a kezedbõl ehessek." Támár fogta a lepényt, amelyet csinált, és bevitte bátyjának, Amnonnak a belsõ szobába. (Sámuel II. könyve 13, 10)
