Encontrados 1311 resultados para: RAM
Sámuel meghalt, és egész Izrael elsiratta. Városában, Rámában temették el. A halottidézõket és a jövendõmondókat meg kiûzte Saul az országból. (Sámuel I. könyve 28, 3)
Dávid így válaszolt Achisnak: "De hát mit tettem, vagy mit vethetsz a szemére szolgádnak attól a naptól, amelyen a szolgálatodba léptem, egészen mostanáig, hogy nem vonulhatok ki veled, s nem harcolhatok uram királyomnak az ellenségei ellen?" (Sámuel I. könyve 29, 8)
Dávid most megkérdezte: "Kié vagy és honnét való?" "Egy fiatal egyiptomi vagyok - felelte -, egy amalekitának a rabszolgája. Az uram otthagyott, mert három nappal ezelõtt megbetegedtem. (Sámuel I. könyve 30, 13)
Dávid megkérdezte: "Elvezetnél ehhez a rablóbandához?" "Ha megesküszöl - válaszolta -, hogy nem ölsz meg, sem uramnak ki nem szolgáltatsz, elvezetlek ahhoz a bandához." (Sámuel I. könyve 30, 15)
(Az öregeknek) Betulba, a Negebre, Rámába és Jattirba; (Sámuel I. könyve 30, 27)
Odamentem hát és megadtam neki a kegyelemdöfést, mert tudtam, hogy nem éli túl bukását. Aztán levettem a fejérõl a koronát meg a karjáról a karperecet és elhoztam ide, uramnak." (Sámuel II. könyve 1, 10)
Abner azonban így szólt Dávidhoz: "Útra kelek és elmegyek, s egész Izraelt uram köré gyûjtöm. Kössenek veled szövetséget és király lehetsz, ameddig csak kívánja a szíved." Erre Dávid útra bocsátotta Abnert, s õ el is ment békében. (Sámuel II. könyve 3, 21)
Isbaal fejét elvitték Hebronba Dávidnak, s így szóltak a királyhoz: "Nézd, ez Isbaalnak a feje, életedre törõ ellenségednek, Saulnak a fiáé. Így ma az Úr bosszút állt uramért és királyomért Saulon és nemzetségén." (Sámuel II. könyve 4, 8)
Hiram, Tirusz királya megbízottakat küldött Dávidhoz, cédrusfával, ácsokkal és kõfaragókkal, hogy építsenek Dávidnak egy palotát. (Sámuel II. könyve 5, 11)
Erre Dávid bement, leborult az Úr elõtt, és így szólt: "Ki vagyok én, ó Uram, Istenem, s mi az én házam, hogy idáig vezettél? (Sámuel II. könyve 7, 18)
S ez még mind kevés volt a szemedben, ó Uram, Istenem, mert még ígéreteket is tettél szolgád házának a távoli idõkre... ó Uram, Istenem. (Sámuel II. könyve 7, 19)
Mit szólhat Dávid, amikor magad szemelted ki szolgádat, ó Uram, Istenem. (Sámuel II. könyve 7, 20)
