Encontrados 58 resultados para: Nemcsak

  • Nemcsak egy nap ehetitek, nem is két vagy öt, vagy tíz, vagy pedig húsz napig, (Számok könyve 11, 19)

  • Megalázott és hagyta, hogy éhezz, aztán mannával táplált, amelyet nem ismertél és atyáid sem ismertek, hogy megtudd: nemcsak kenyérrel él az ember, sokkal inkább azzal él az ember, ami az Úr szájából jön. (Második Törvénykönyv 8, 3)

  • De nemcsak veletek kötöm ezt a szövetséget s kötöm hozzá ezeket az átkokat, (Második Törvénykönyv 29, 13)

  • A bírákat figyelmeztette: "Vigyázzatok, mit cselekesztek! Bíráskodástokkal ugyanis nemcsak az embereket, hanem az Urat is szolgáljátok. Azért veletek lesz bírói mûködéstekben. (Krónikák II. könyve 19, 6)

  • Nemcsak a nép, hanem a papok összes elöljárói is sok-sok hûtlenséget követtek el, utánozva a nemzetek valamennyi iszonyatos dolgát. Megszentségtelenítették az Úr templomát, amelyet pedig õ tett szentté Jeruzsálemben. (Krónikák II. könyve 36, 14)

  • Éljen Nebukadnezár, az egész föld királya, aki elküldött, hogy minden élõt a helyes útra vezess, és éljen hatalma! Mert jóvoltodból nemcsak az emberek szolgálnak majd neki, hanem a mezõ vadjai, az állatok és az ég madarai is Nebukadnezárnak és házának élnek. (Judit könyve 11, 7)

  • Memukán - a király és a fejedelmek hallatára - így válaszolt: "Nemcsak a király ellen vétett Vasti királyné, hanem minden fejedelem és minden nép ellen is, akik, s amelyek Achasvéros összes tartományában csak vannak. (Eszter könyve 1, 16)

  • És mindezt ugyanazon a napon, a tizenkettedik hónap - azaz Ádár hónap - tizenharmadik napján tegyék Achasvéros király minden tartományában. (a) A levél így hangzott: (b) "Achasvéros nagykirály az Indiától Etiópiáig terjedõ százhuszonhét tartomány szatrapáinak, a tartományok kormányzóinak és minden becsületes alattvalójának üdvözletét! (c) Sokan, akik jótevõjük végtelen jóságából nagy kitüntetésekben részesülnek, kevéllyekké válnak. Nemcsak alattvalóinknak akarnak ártani, hanem mivel nem tudják, mitévõk legyenek szerencséjükben, saját jótevõjük ellen kezdenek áskálódni. (d) Nem elégszenek meg azzal, hogy kiöljék a hálát az emberek szívébõl, hanem a tapasztalatlan emberek hízelgéseitõl felfuvalkodva úgy gondolják, hogy elkerülhetik a mindent látó Isten ítéletét, aki gyûlöli a gonoszokat. - (e) Gyakran megtörténik sok hatalommal felruházott emberrel, hogy barátaik, akik az ügyek vezetésével vannak megbízva, arra izgatják õket, hogy ártatlan vért ontsanak, és így jóvátehetetlen bajt hozzanak - a gonoszság hazug cselvetéseivel - az õszintén jóindulatú uralkodókra. (g) Ezt nemcsak a régi eseményekbõl láthatjuk, amelyeket ránk hagyományoztak, hanem akkor is, ha megfigyeljük, ami a szemünk elõtt történik. Mennyi jogtalanság történt már azok gonoszsága folytán, akik méltatlanul kormányoztak! (h) Ezért a jövõben is gondunk lesz rá, hogy megszilárdítsuk mindenki számára a birodalom nyugalmát és békéjét. (i) Hasznos változtatásokat hajtunk végre, és az elénk hozott ügyeket mindig a lehetõ legnagyobb jóindulattal ítéljük meg. (k) Nagyon jól tudjátok, hogy Hamdata fiát, Ámánt - bár macedóniai volt, így teljesen idegen a perzsa vértõl, és igen távol állt szelídségünktõl - vendégként befogadtuk, s baráti érzelmekkel voltunk iránta, (l) ahogy minden nép iránt szoktunk viseltetni. Addig elmentünk, hogy atyánknak neveztük, s mindenki leborult elõtte, mert méltósága közvetlen a királyi trón után következett. (m) De méltatlan volt magas méltóságára, mert arra vetemedett, hogy hatalmunkat és életünket veszélyeztesse, (n) megmentõnket és mindenkori jótevõnket, Mardokeust és feddhetetlen uralkodótársunkat, Esztert pedig ügyes és alattomos rágalmaival egész népével együtt pusztulásra ítélje. (o) Így remélte, hogy elszigetel minket, és a perzsák birodalmát a macedónok kezére juttathatja. (p) Mi azonban úgy találtuk, hogy e háromszoros gonosztevõ által halálra szánt zsidók nem gonosztevõk, hanem igazságos törvények szerint élnek. (q) A Magasságbelinek, a nagy élõ Istennek a fiai, akinek mi és õseink ennek az országnak a fennmaradását és virágzását köszönhetjük. (r) Éppen ezért jól tennétek, ha nem a Hamdata fia, Ámán által küldött levél szerint járnátok el, mert ennek szerzõje háza népével együtt akasztófán függ Szuza kapui elõtt. A mindenek Ura, Isten, gyors és méltó büntetéssel fizetett meg neki. (s) Ennek a rendeletnek egy másolatát függesszétek ki mindenütt, és hagyjátok, hogy a zsidók nyíltan követhessék saját törvényeiket, és siessetek segítségükre azok ellen, akik a kijelölt napon, vagyis a tizenkettedik - azaz Ádár - hónap tizenharmadik napján megtámadják õket és a vesztükre törnek. (t) Ez a nap ugyanis a pusztulás napja lett volna, de a mindenek Ura, Isten, az öröm napjává változtatta a választott nép számára. (u) Ti is ünnepeljétek meg ezt a jeles napot ünnepnapjaitok között lakomával, s legyen - most és a jövõben - számotokra és a jóakaratú perzsák számára megmenekülésetek emléke, ellenségeitek számára meg pusztulásuk emléke. (v) Minden város és minden vidék, amely nem követi ezeket az elõírásokat, könyörtelenül a tûz és a vas martaléka lesz, s nemcsak az emberek számára válik mindörökre lakhatatlanná, hanem gyûlöletes lesz a vadak és a madarak elõtt is." (Eszter könyve 8, 12)

  • Demetriusz ezt a választ adta Jonatánnak: "Nemcsak ezt teszem meg neked és népednek, hanem ezenfelül még tisztségekkel is elhalmozlak téged is, népedet is, mihelyt megfelelõ alkalmat találok rá. (Makkabeusok I. könyve 11, 42)

  • Ezen nemcsak a zsidók, hanem még a többi népek közül is sokan fölháborodtak. Megütköztek a férfi igazságtalan meggyilkolásán. (Makkabeusok II. könyve 4, 35)

  • Így halt meg, és halálával a nagylelkûség példáját és az igazi erény emlékét hagyta hátra, nemcsak az ifjúságnak, hanem a nép többségének is. (Makkabeusok II. könyve 6, 31)

  • Antiochusz azt hitte, hogy megveti, és arra gyanakodott, hogy szidalmazza. Ezért a még életben levõ legfiatalabbat nemcsak szavakkal igyekezett rábeszélni, hanem esküvel is biztosította, hogy ha eltér atyái törvényeitõl, gazdaggá és boldoggá teszi; barátjává fogadja, felruházza magas tisztségekkel. (Makkabeusok II. könyve 7, 24)


“Seja grato e beije docemente a mão de Deus. É sempre a mão de um pai que pune porque lhe quer bem” São Padre Pio de Pietrelcina