Encontrados 203 resultados para: Királyi
Ekkor Aza kihozatta az Úr templomából és a királyi palotának a kincstárából az ezüstöt és az aranyat. Aztán követséget küldött a Damaszkuszban lakó Ben-Hadadhoz, Arám királyához, ezzel az üzenettel: (Krónikák II. könyve 16, 2)
fel is vonultak Júda ellen, és elfoglalták. Egész vagyonát, amelyet királyi palotájában találtak, magukkal hurcolták, úgyszintén a gyermekeit és a feleségeit... Nem is maradt neki más fia, mint Achaszja, a legkisebbik fiú. (Krónikák II. könyve 21, 17)
Harminckét esztendõs volt, amikor uralkodni kezdett, és nyolc évig uralkodott Jeruzsálemben. Amikor meghalt, senki sem sajnálta. Dávid városában temették el, de nem a királyi sírboltban. (Krónikák II. könyve 21, 20)
Amikor Atalja, Achaszja anyja látta, hogy fia meghalt, fölkelt, kiirtatta Júda házának egész királyi sarjadékát. (Krónikák II. könyve 22, 10)
harmad részetek a királyi palotánál, harmad részetek meg az Alapkapunál álljon, a többi nép pedig a templom udvarain. (Krónikák II. könyve 23, 5)
Erre rávetették kezüket és amikor a királyi palota Ló-kapujának bejáratához értek, ott megölték. (Krónikák II. könyve 23, 15)
Azután maga mellé vette a századok parancsnokait, az elõkelõket, a nép fõembereit és az egész népet. A királyt levitték az Úr templomából, a felsõ kapun át bementek a királyi palotába, és a királyt a királyi trónra ültették. (Krónikák II. könyve 23, 20)
Valahányszor elérkezett az ideje, hogy a leviták a ládát a királyi felügyelõségre vigyék, amikor észrevették, hogy sok pénz van benne, eljött a királyi jegyzõ és a fõpap megbízottja. Aztán kiürítették a ládát, majd fogták és visszavitték a helyére. Így jártak el idõrõl idõre, úgyhogy tömérdek pénzt felhalmoztak. (Krónikák II. könyve 24, 11)
Mihelyt megerõsödött kezében a királyi hatalom, megölette azokat a szolgáit, akik megölték királyi atyját. (Krónikák II. könyve 25, 3)
Még beszélt, amikor ez közbevágott: "Talán a királyi tanács tagjává tettünk téged? Hagyd abba! Miért akarod, hogy megöljenek?" A próféta elhallgatott, de megjegyezte: "Most már tudom, hogy az Isten elhatározta, hogy elpusztít, mivel így viselkedtél, és nem hallgattál a tanácsomra." (Krónikák II. könyve 25, 16)
Aztán az összes aranyat és ezüstöt, valamennyi edényt, amit a templomban Obed-Edomnál találtak, a királyi palota kincseit és a túszokat magával vitte és visszatért Someronba. (Krónikák II. könyve 25, 24)
Uzija király leprás maradt egészen halála napjáig. Mint leprás, külön házban lakott. A templomból is kitiltották. Ezalatt fia, Jotam állt a királyi család élén, és õ szolgáltatott igazságot a föld népének. (Krónikák II. könyve 26, 21)