Encontrados 5961 resultados para: Fel
Akkor azt feleltétek nekem: "Amit mondasz, az jó." (Második Törvénykönyv 1, 14)
Ítéletkor ne nézzétek a személyt, a kicsiket éppúgy hallgassátok meg, mint a nagyokat. Ne féljetek senkitõl, mert az ítélet az Isten ügye! Ha valamely eset túlságosan nehéz a számotokra, terjesszétek elém, hadd halljam." (Második Törvénykönyv 1, 17)
Aztán elindultunk Hórebtõl, s ahogy az Úr, a mi Istenünk parancsolta, átkeltünk azon a hatalmas és félelmetes pusztán, amint láttátok, az amoriták hegyvidéke felé tartva. (Második Törvénykönyv 1, 19)
Íme, az Úr, a te Istened adja neked ezt a földet, rajta, vedd birtokba, ahogy az Úr, atyáid Istene megígérte. Ne félj és ne csüggedj!" (Második Törvénykönyv 1, 21)
Erre így szóltam hozzátok: "Ne rettegjetek és ne féljetek tõlük! (Második Törvénykönyv 1, 29)
aki elõttetek haladt az úton, hogy táborhelyet keressen nektek: éjszaka a tûzben, hogy mutassa az utat, amelyen mennetek kell, nappal pedig a felhõben." (Második Törvénykönyv 1, 33)
Erre azt válaszoltátok nekem: "Vétkeztünk az Úr ellen! Most mégis odavonulunk és harcba szállunk, ahogy az Úr, a mi Istenünk parancsolta." És felöltöttétek fegyvereiteket és semmiségnek tartottátok a hegyekbe fölvonulni. (Második Törvénykönyv 1, 41)
Az Úr azonban így szólt hozzám: "Mondd meg nekik: Ne vonuljatok fel és ne szálljatok harcba, mert nem vagyok közöttetek! Ha mégis (megteszitek), ellenségeitek legyõznek benneteket." (Második Törvénykönyv 1, 42)
S én ezt mondtam nektek, de nem hallgattatok rám, hanem ellene szegültetek az Úr parancsának és vakmerõen felvonultatok a hegyek közé. (Második Törvénykönyv 1, 43)
Akkor hát visszafordultunk és elindultunk a puszta felé, a Szuf-tenger irányában, ahogy az Úr parancsolta nekünk, és sok napi járással megkerültük a Szeir-hegységet. (Második Törvénykönyv 2, 1)
"Már eleget kerülgettétek ezt a hegyet! Forduljatok észak felé! (Második Törvénykönyv 2, 3)
És parancsold meg a népnek a következõt: Vonuljatok át rokonaitoknak, Ézsau fiainak földjén, akik Szeirben laknak. Félelem tölti el õket miattatok. De ügyeljetek, (Második Törvénykönyv 2, 4)