Encontrados 1187 resultados para: Dom
Azon a napon épp ott volt Saulnak egy embere - az Úr tartotta vissza. Doegnek hívták, edomita volt és Saul fullajtárainak volt a feje. (Sámuel I. könyve 21, 8)
Dávid megkérdezte Achimelechtõl: "Van itt kéznél egy lándzsa vagy egy kard? Sem a kardomat, sem egyéb fegyveremet nem hoztam ugyanis magammal, mert olyan sürgõs volt, amivel a király megbízott." (Sámuel I. könyve 21, 9)
Onnan Dávid Moáb (földjére) ment, Micpába. Így szólt Moáb királyához: "Engedd meg, hogy atyám és anyám itt maradjanak nálad, amíg meg nem tudom, mi a terve velem Istennek." (Sámuel I. könyve 22, 3)
Akkor megszólalt az edomita Doeg, aki ott állt Saul tisztjei mellett, és azt mondta: "Láttam, amint Izáj fia Nobba ment, Achitub fiához, Achimelechhez. (Sámuel I. könyve 22, 9)
Erre a király megparancsolta Doegnak: "Lépj elõ, és öld meg a papokat!" És az edomita Doeg elõlépett, és felkoncolta a papokat! Nyolcvanöt vászon efodot viselõ férfit megöletett azon a napon. (Sámuel I. könyve 22, 18)
Dávid azt mondta neki: "Tudtam én azt már akkor, hogy az edomita Doeg elárul Saulnak, hiszen ott volt. Így most én vagyok a felelõs atyádfiai életéért. (Sámuel I. könyve 22, 22)
Dávid újra megkérdezte az Urat, s az Úr ezt a választ adta neki: "Indulj, és menj le Keilába, mert a kezedbe adom a filiszteusokat!" (Sámuel I. könyve 23, 4)
Szif lakói azonban elmentek Saulhoz Gibeába, és jelentették neki: "Dávid nálunk rejtõzködik, Horsa közelében, Hachilla dombján, a pusztától délre. (Sámuel I. könyve 23, 19)
Dávid emberei így szóltak hozzá: "Lám, ez az a nap, amelyrõl azt mondta neked az Úr: Kezedbe adom ellenségedet, hogy azt tégy vele, amit akarsz." Dávid meg odament, és titokban levágott Saul köntösérõl egy bojtot. (Sámuel I. könyve 24, 5)
Nézd, tudom jól, hogy uralomra jutsz és kezedben megszilárdul a királyság Izraelben. (Sámuel I. könyve 24, 21)
Fogjam a kenyeremet és a boromat, és a marhát, amelyet a nyíráshoz levágtam, aztán adjam oda olyan embereknek, akikrõl azt sem tudom, honnét valók?" (Sámuel I. könyve 25, 11)
Amikor Dávid megtudta, hogy Nabal meghalt, így szólt: "Áldom az Urat, aki bosszút állt Nabalon, amiért lekicsinyelt. Szolgáját megóvta az igazságtalanságtól, de Nabal gonoszságát hagyta, hadd szálljon vissza a fejére." Ezután Dávid elküldött és megkérte Abigailt, hogy legyen a felesége. (Sámuel I. könyve 25, 39)
