Encontrados 13 resultados para: Atalja
Achaszja huszonkét éves volt, amikor király lett, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának Atalja volt a neve, s Izrael királyának, Omrinak volt az unokája. (Királyok II. könyve 8, 26)
Amikor Achaszja anyja, Atalja látta, hogy fia halott, az egész királyi családot kiirtotta. (Királyok II. könyve 11, 1)
Csakhogy Jorám király lánya, Achaszja húga, Jehoseba fogta bátyja fiát, Joást, és titokban kimentette a király halálra szánt fiai közül, bevitte dajkájával együtt ágyasházába. Így elrejtette Atalja elõl, nehogy megölje. (Királyok II. könyve 11, 2)
Ott maradt nála az Úr templomában elrejtve hat esztendeig, amíg csak Atalja kormányozta az országot. (Királyok II. könyve 11, 3)
Amikor Atalja meghallotta, hogy a nép lármázik, lement a néphez az Úr templomába. (Királyok II. könyve 11, 13)
Látta, hogy a király a szokás szerint ott áll az oszlopnál, s a király elõtt a századosok és a kürtösök, az ország egész népe meg ujjong és fújja a kürtöket. Erre Atalja megszaggatta ruháját és felkiáltott: "Árulás, árulás!" (Királyok II. könyve 11, 14)
Huszonkét esztendõs volt Achaszja, amikor uralkodni kezdett, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának, aki Omri lánya volt, Atalja volt a neve. (Krónikák II. könyve 22, 2)
Amikor Atalja, Achaszja anyja látta, hogy fia meghalt, fölkelt, kiirtatta Júda házának egész királyi sarjadékát. (Krónikák II. könyve 22, 10)
Jehosaba, a király leánya fogta Joást, Achaszja fiát, és ellopta a halálra szánt királyfiak közül. Aztán dajkájával együtt elhelyezte az ágyasházban. Így Jehosaba, Jorám király leánya, Jehojada fõpap felesége - minthogy Achaszja nõvére volt - elrejtette Atalja elõl, úgyhogy nem tudta megöletni. (Krónikák II. könyve 22, 11)
Hat évig volt nála az Isten házában elrejtõzve, addig míg Atalja királynõ uralkodott az országban. (Krónikák II. könyve 22, 12)
Amikor Atalja meghallotta a nép kiáltozását, amely összefutott és ujjongott a király mellett, bement a templomba a néphez. (Krónikák II. könyve 23, 12)
Aztán látta, hogy lám, a király ott áll a bejáratnál az emelvényen, a király mellett pedig a fõemberek és a trombitások; az egész nép ujjong és trombitál, az énekesek mindenféle zeneszerszámmal jelt adnak az öröménekre. Erre Atalja megszaggatta a ruháját és kiáltozni kezdett: "Árulás, árulás!" (Krónikák II. könyve 23, 13)