Encontrados 951 resultados para: Arc
Íjat és lándzsát ragadnak, kegyetlenek és könyörtelenek. Lármájuk, mint a tenger zúgása. Lóra kapnak, és mind készen állnak a harcra, ellened, Babilon leánya. (Jeremiás könyve 50, 42)
Vonja fel ott íját az íjász, és öltse fel páncélját a páncélos. Ne irgalmazzatok ifjú harcosainak, inkább irtsátok ki egész seregét! (Jeremiás könyve 51, 3)
Kalapácsom voltál; harci fegyverem. Népeket zúztam veled össze, és országokat dúltam fel. (Jeremiás könyve 51, 20)
Összezúztam veled lovat és lovast; harci szekeret és hajtót. (Jeremiás könyve 51, 21)
Babilon harcosai abbahagyták a harcot, visszavonultak erõdeikbe; odalett a vitézségük, és asszonyokhoz váltak hasonlóvá. Házait felgyújtották, kapuit összetörték. (Jeremiás könyve 51, 30)
és elfoglalták az átkelõ helyeket; felgyújtották a nádasokat, és a harcosok rémületbe estek. (Jeremiás könyve 51, 32)
Hogy szégyenkeztünk, amikor hallottuk a gyalázatot! Arcunkat szégyenpír borította. Mert idegenek léptek be az Úr templomának szentélyébe. (Jeremiás könyve 51, 51)
Pusztító söpör végig Babilon földjén, harcosai fogságba jutnak, nyilai összetörnek. Igen, a visszafizetés Istene az Úr, s biztosan megfizet. (Jeremiás könyve 51, 56)
Megittasítom fejedelmeit és bölcseit, kormányzóit, tisztségviselõit és harcosait. Örökké tartó álomba merülnek, és többé nem ébrednek föl. A Király mondja ezt, akit a Seregek Urának hívnak. (Jeremiás könyve 51, 57)
az ellenség rést ütött a város falán. Erre a király a sötétség leple alatt futásnak eredt, és elmenekült a városból harcosaival együtt a két kõfal között levõ kapun át, amely közel van a királyi kerthez. A káldeusok ugyan ott táboroztak a város körül, de azért elmenekültek Araba felé. (Jeremiás könyve 52, 7)
Foglyul ejtette a városban azt az udvari tisztet is, aki a harcosok parancsnoka volt; aztán hetet a király személyes barátai közül, akiket még a városban talált: a seregek parancsnokának titkárát, aki a katonák számbavételéért felelt; és még más hatvan elõkelõ embert is, akik a városban voltak. (Jeremiás könyve 52, 25)
Csak sír, egyre sír éjjelente, könnyei peregnek az arcán. Azok közül, akik szerették, egy sincs, hogy vigasztalja. Barátai mind cserbenhagyták, és ellenségeivé lettek. (Siralmak könyve 1, 2)
