Eclesiástico, 47

1. Depois disto levantou-se Natã, profeta no tempo de Davi.

1. Azután még Nátán lépett föl utána, hogy próféta legyen Dávid idejében.

2. Assim como a gordura da vitamina se separa da carne, assim foi Davi separado do meio dos israelitas.

2. Amint a hájat kiszedik az áldozathoz, úgy választotta ki (az Úr) Dávidot Izrael népébõl.

3. Ele brincou com os leões como se fossem cordeiros, e tratou os ursos como cordeirinhos.

3. Az oroszlánt kinevette, mint egy kis kost, s mintha bárány volna, kacagott a medvén.

4. Não foi ele quem, em sua mocidade, matou o gigante, e tirou a vergonha do seu povo?

4. Egész ifjan gyõzött az óriás ellen, és a gyalázatot lemosta népérõl, amikor megforgatta kezében parittyáját, és legyõzte a gõgös Góljátot.

5. Levantando a mão, com uma pedra de sua funda abateu a insolência de Golias,

5. A magasságbeli Úrhoz folyamodott, és õ erõt adott jobbjába, hogy legyõzhesse a harcedzett férfit, és így Izrael szarvát fölemelje.

6. pois ele invocou o Senhor Todo-poderoso, o qual deu à sua destra força para derrubar o temível guerreiro, e para levantar o poder do seu povo.

6. Ezért lett híre, hogy legyõzött tízezret, s az Úr dicsõítõ énekében magasztalták, és így fejét diadémmal koronázták.

7. Assim foi ele festejado por causa (da morte) de dez mil homens. Louvaram-no nas bênçãos do Senhor, e ofereceram-lhe uma coroa de glória,

7. Gyõzött körös-körül az ellenség felett, megsemmisítette a filiszteusokat, s mind a mai napig letörte szarvukat.

8. porque ele esmagou os inimigos de todos os lados, exterminou os filisteus, seus adversários, (como se vê) ainda hoje, e abateu o seu poder para sempre.

8. Minden tette után magasztaló szókkal dicséretet zengett a Szent Magasságbelinek. Egész szívvel dalolt és kimutatta, hogy szereti Teremtõjét.

9. Fez de todas as suas obras uma homenagem ao Santo e ao Altíssimo com palavras de louvor.

9. Hárfákat tett az oltár közelébe, kíséretük az énekeket még kedvesebbé tette.

10. Louvou o Senhor com todo o coração. Amou a Deus que o criou, e lhe deu poder contra seus inimigos.

10. Pompával ülte meg az ünnepeket, ragyogó fényt adott minden ünnepségnek. Amikor szent nevének dicséretét zengte, már virradat elõtt visszhangzott a szentély.

11. Estabeleceu cantores diante do altar, e compôs suaves melodias para os seus cânticos.

11. Meg is bocsátotta bûnét az Úr, és felmagasztalta szarvát mindenkorra. Szövetséget kötött vele a királyságra, s Jeruzsálem fölé állította trónját.

12. Deu esplendor às festividades, e brilho aos dias solenes, até o fim da vida, para que fosse louvado o santo nome do Senhor, e fosse glorificada desde o amanhecer a santidade de Deus.*

12. Bölcs fiú követte, aki az õ kedvéért már biztonságban élhetett.

13. O Senhor purificou-o de seus pecados, engrandeceu o seu poder para sempre, e firmou-lhe, por sua aliança, a realeza e um trono de glória em Israel.

13. Salamon a béke idején volt király, körös-körül békét adott neki az Úr, s ezért õ házat épített nevének, és örök idõkre szentélyt emeltetett.

14. Depois dele, apareceu seu filho, cheio de sabedoria; por causa dele o Senhor derrubou todo o poder dos inimigos.*

14. Milyen bölcs voltál már ifjúkorodban, tele voltál okossággal, mint a folyó.

15. Salomão reinou em dias de paz. Deus submeteu a ele todos os seus inimigos,

15. Elborítottad a földet szellemeddel, és betöltötted rejtélyes szavakkal.

16. a fim de que ele construísse uma casa ao nome do Senhor, e lhe preparasse um santuário eterno. Quão bem foste instruído na tua juventude! Foste cheio de sabedoria como um rio. Tua alma cobriu toda a terra.

16. Híred eljutott a messze szigetekig, s mert szeretted a békét, megkedveltek.

17. Encerraste enigmas em sentenças, teu nome foi glorificado até nas ilhas longínquas, e foste amado na tua paz.

17. Énekek, mondások, rejtélyek s válaszok által elkápráztattad a világot.

18. Por teus cânticos, provérbios, parábolas e interpretações, foste admirado por toda a terra.

18. Istennek, az Úrnak nevében, akit Izrael Istenének hívnak, halmoztad az aranyat, mint az ónt, s mint az ólom, annyi ezüstöd volt.

19. Em nome do Senhor Deus, que é chamado o Deus de Israel,

19. De az ágyékodat asszonyoknak adtad, és érzékiséged rabszolgája lettél.

20. ajuntaste montes de ouro como se fosse bronze, amontoaste prata como se faz com o chumbo.

20. Így foltot ejtettél neved tisztességén, és nemzetségedre gyalázatot hoztál. Az utódaidra haragot vontál, és szorongattatást az ivadékodra:

21. Entregaste teus flancos às mulheres, saciaste teu corpo,

21. Kettõs uralom vette kezdetét, és Efraimból pártütõ ország lett.

22. maculaste tua glória, profanaste tua raça, atraindo assim a cólera sobre teus filhos, e o castigo sobre tua loucura,

22. Isten mégsem vonta vissza szeretetét, nem hiúsult meg egyetlen szava sem. Nem tagadta meg, hogy kiválasztottjának utódja is legyen, és nem irtotta ki annak nemzetségét, aki õt szerette. Meghagyott Jákobnak egy maradékot s belõle Dávidnak gyökérhajtást adott.

23. causando com isso um cisma no reino, e fazendo sair de Efraim uma dominação rebelde.

23. Salamon megtért atyáihoz, s utódul egyik ivadékát hagyta: "A nép balgaságát", a legkevésbé okost, Rechabeámot, aki a népet lázadásba vitte.

24. Mas Deus não esqueceu a sua misericórdia, não destruiu nem aniquilou as suas obras; não arrancou pela raiz a posteridade de seu eleito, não exterminou a raça daquele que ama o Senhor.

24. És Jerobeámot, Nebátnak a fiát, aki bûnbe vitte Izraelt, s gonosz útra tanította Efraimot. Azóta bûneik igen nagyra nõttek, úgyhogy számkivetés lett a sorsuk, távol országuktól.

25. Ao contrário, deixou um resto a Jacó, e a Davi, um rebento de sua raça.

25. Mert mindenféle rosszra törekedtek, míg utol nem érte õket a büntetés.

26. E Salomão teve um fim semelhante ao de seus pais.

26.

27. Deixou depois de si um filho que foi a loucura da nação,

27.

28. um homem desprovido de juízo, chamado Roboão, que transviou o povo por seu conselho.

28.

29. E Jeroboão, filho de Nabat, que fez Israel pecar, e abriu para Efraim o caminho da iniquidade. Houve entre eles uma profusão de pecados,

29.

30. que os expulsaram para longe de sua terra.

30.

31. Procuraram todos os meios de fazer o mal, até que veio a vingança, que pôs um termo às suas iniquidades.

31.