1. Amikor már a házában lakott a király, és az Úr nyugalmat adott neki körös-körül minden ellenségétõl,

2. a király így szólt Nátán prófétához: "Nézd, magam cédrusfából készült házban lakom, az Úr ládája meg sátorban lakik."

3. Erre Nátán azt mondta a királynak: "Vigyél véghez mindent, ami szándékodban van, mert veled van az Úr."

4. Még akkor éjszaka történt, hogy az Úr szózatot intézett Nátánhoz:

5. "Menj, és mondd meg szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Te akarsz nekem házat építeni lakóhelyemül?

6. Azóta, hogy kivezettem Izrael fiait Egyiptomból, sose laktam házban mind a mai napig, hanem ide-oda vándoroltam egy sátorban - az volt a hajlékom.

7. Amíg Izrael fiaival ide-oda vándoroltam, mondtam-e egyetlen szóval is Izrael bírái közül, akiket pásztornak rendeltem népem, Izrael fölé, egyetlen egynek is: Miért nem építtek nekem cédrusfából házat?

8. Ezenkívül mondd még meg szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregek Ura: Elhoztalak a legelõrõl, a juhok mögül, hogy népem, Izrael fejedelme légy.

9. Veled voltam minden vállalkozásodban, és minden ellenségedet megsemmisítettem elõtted. Nagy nevet szerzek neked, olyat, mint a föld nagyjaié.

10. S meghatározok népemnek, Izraelnek egy helyet, és oda telepítem. Ezen a helyen fog majd lakni, és nem hányódik többé ide-oda. A gonoszok nem szorongatják, mint eddig,

11. attól az idõtõl kezdve, hogy bírákat rendeltem népem, Izrael fölé. Megszabadítom minden ellenségétõl. Az Úr naggyá tesz, s házat épít neked az Úr.

12. Ha aztán napjaid betelnek és megtérsz atyáidhoz, megtartom utánad magvadból származó utódodat és megszilárdítom királyságát.

13. [Az házat épít nevemnek, én meg minden idõkre megszilárdítom királyi trónját.]

14. Az atyja leszek, õ meg a fiam lesz. Ha eltévelyedik, az emberek módjára bottal fegyelmezem, s olyan csapásokkal, amelyek az emberek fiait érik.

15. De irgalmamat nem vonom meg tõle, amint elõdödtõl megvontam.

16. Nem, házad és királyságod örökre fennmarad színem elõtt, trónod örökre szilárd marad."

17. Nátán ezeket a szavakat és ezt az egész kinyilatkoztatást mind elmondta Dávidnak.

18. Erre Dávid bement, leborult az Úr elõtt, és így szólt: "Ki vagyok én, ó Uram, Istenem, s mi az én házam, hogy idáig vezettél?

19. S ez még mind kevés volt a szemedben, ó Uram, Istenem, mert még ígéreteket is tettél szolgád házának a távoli idõkre... ó Uram, Istenem.

20. Mit szólhat Dávid, amikor magad szemelted ki szolgádat, ó Uram, Istenem.

21. Szolgádért, jóakaratod szerint cselekedted és nyilatkoztattad ki ezeket a nagy dolgokat szolgádnak.

22. Ezért ó Uram, Istenem, nagy vagy, nincs hozzád hasonló senki, és nincs más Isten, csak te, amint fülünkkel hallottuk.

23. S hol van a földön még egy nép, amelyet hozzá lehetne mérni népedhez, Izraelhez? (Olyan nép), amelyért az Isten elment volna, hogy saját népéül megszerezze, és híressé tegye, nagy és félelmetes tetteket vigyen végbe, és népeket és isteneket ûzzön el népe elõl?

24. Így örökre népeddé tetted népedet, Izraelt, s magad lettél, Uram, az Istene.

25. Váltsd hát valóra ígéreted, amelyet szolgádnak és házának tettél, ó Uram, Istenem, minden idõkre, és tégy úgy, amint mondtad.

26. Akkor örökké dicsõítik majd a nevedet, és így beszélnek: Izraelnek a Seregek Ura az Istene. Akkor fennmarad szolgádnak, Dávidnak a háza is színed elõtt.

27. Mert magad nyilatkoztattad ki, Seregek Ura, Izraelnek Istene, szolgádnak: Házat építek neked. Ezért vette szolgád a bátorságot, hogy ezzel az imával forduljon hozzád.

28. Igen, ó Uram, Istenem, te Isten vagy, és a te szavad igazság. Magad tetted szolgádnak ezeket az ígéreteket.

29. Azért legyen tetszésedre és áldd meg szolgád házát, hogy örökre fennmaradjon elõtted. Mert te szóltál, Uram, Istenem, és áldásodra szolgád háza örökké áldott lesz."





“Nossa Senhora recebeu pela inefável bondade de Jesus a força de suportar até o fim as provações do seu amor. Que você também possa encontrar a força de perseverar com o Senhor até o Calvário!” São Padre Pio de Pietrelcina