1. Ki ér fel a bölccsel és ki tud valamit megmagyarázni? A bölcsesség felderíti az ember arcát, és megenyhíti vonásainak szigorát.

2. Azt mondtam: Tartsd tiszteletben a király szavát, mégpedig az Istennek tett eskü miatt!

3. Ne siess elhagyni Õt, s ne ragaszkodj olyan dologhoz, amely ellenére van. Hiszen õ azt teheti, amit akar.

4. Mert a király szavának hatalma van, és ki mondhatná neki: "Mit csinálsz?"

5. Aki megtartja a parancsot, azt nem éri semmi rossz, és a bölcs elme megérti az idõt és az ítéletet.

6. Mert minden vállalkozásnak megvan a maga ideje és módja, és súlyosan ránehezedik az emberre a veszély.

7. Hisz nem tudja az ember, mi következik. Mert ki tudná elõre megmondani, hogy mi lesz.

8. Nincs ember, akinek hatalmában volna az éltetõ lehelet, hogy visszatartsa, és senki sem ura a halál napjának. A harcból nincs elbocsátás. A gonoszság nem menti meg elkövetõit.

9. Ezt mind láttam, amikor figyelmemet arra a fáradozásra fordítottam, amely a nap alatt folyik, amikor az ember az emberen uralkodik, annak kárára.

10. Aztán láttam: Sírjukba vitték a gonoszokat; jöttek a szent helyrõl, hogy megtiszteljék õket a városban, amiért ezt tették. Ez is hiábavalóság!

11. Mivel a gonoszságot nem éri azon nyomban utol a büntetõ ítélet, az embereknek nõ a bátorságuk a gonosztettre.

12. Hisz a bûnös százszor is elköveti a gonoszságot, mégis sokáig él. Jól tudom: azoknak lesz jó soruk, akik félik az Istent, mert félnek tõle.

13. A gonosznak nem lesz jó sora, és nem fogja napjait megnyújtani, mint az árnyékot, mivel nem fél az Istentõl.

14. De hiábavalóság is akad a földön. Mert néha az igazak kapják, amit a gonoszok érdemeltek volna, és a gonoszok kapják, amit az igazak érdemeltek volna. Mondtam: Ez is hiábavalóság!

15. Ezért dicsértem az örömöt. Mert nincs más java az embernek a nap alatt, mint hogy egyék, igyék és örüljön. Ez kísérje munkájában; életének napjain, amelyeket Isten adott neki a nap alatt.

16. Amikor azon fáradoztam, hogy megismerjem a bölcsességet, és arra törekedtem, hogy megértsem a hajszát, amely a földön folyik - mert hiszen sem éjjel, sem nappal nem lehetett álmot látni a szemekben -,

17. akkor láttam: minden az Isten mûve, s az ember nem képes felfogni az eseményeket, amelyek a nap alatt lejátszódnak. Bármennyit fárad is az ember a kutatással, nem jut el a megértésig. És maga a bölcs sem tud a dolog nyitjára jönni, aki azt gondolja, hogy érti.



Livros sugeridos


“Subamos sem nos cansarmos, sob a celeste vista do Salvador. Distanciemo-nos das afeições terrenas. Despojemo-nos do homem velho e vistamo-nos do homem novo. Aspiremos à felicidade que nos está reservada.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.