1. Helyébe fia, a Makkabeusnak nevezett Júdás lépett.

2. Mind támogatták a testvérei és atyjának hívei. Örömmel harcba szálltak Izraelért.

3. Hírt szerzett népének messze földön. A páncélt óriásként viselte, felöltötte fegyverzetét, úgy szállt harcba, oltalmazva kardjával a tábort.

4. Tetteiben oroszlánhoz volt hasonló, zsákmányért bömbölõ oroszlánhoz.

5. Felkutatta a hitehagyottakat, üldözte õket, tûzbe vetette népe szorongatóit.

6. A bûnösök reszkettek elõtte félelmükben, remegtek mind a gonosztevõk. Így a szabadítás sikerrel járt.

7. Bajt hozott sok királyra, Jákob örült tetteinek. Örökre áldott marad emlékezete.

8. Végigvonult Jákob városain, kiirtotta belõlük a gonoszokat, és elfordította a haragot Izraelrõl.

9. Hírneve elért a föld határáig, és maga köré gyûjtötte, akik szétszóródtak.

10. Apolloniusz pogány népeket és hatalmas szamariai sereget toborzott, hogy harcba szálljon Izraellel.

11. Amikor Júdás ennek hírét vette, kivonult elé, legyõzte és megölte. Sokan halálos sebet kaptak és meghaltak. A többiek elmenekültek.

12. A zsákmányt összeszedték, Júdás megszerezte Apolloniusz kardját, és ezentúl mindig azzal harcolt.

13. Amikor a szíriai sereg vezére, Szeron meghallotta, hogy Júdás embereket gyûjtött maga köré, egy hûségesekbõl álló csapatot, akik hadba vonultak vele,

14. így szólt: "Nevet szerzek magamnak, s híres leszek az országban, ha Júdást és embereit, akik semmibe vették a király törvényét, megtámadom."

15. Kivonult hát egy második támadásra. Istentelenekbõl álló hatalmas sereg kísérte, hogy segítsen neki Izrael fiain bosszút állni.

16. Amikor Bet-Horon lejtõi felé közeledett, Júdás kevés emberével kivonult elé.

17. Amikor ezek meglátták a hatalmas sereget, így szóltak Júdáshoz: "Hogy vehetnénk fel a harcot ily kevesen ekkora túlerõvel? Ráadásul kimerültek vagyunk, hiszen ma még nem is ettünk."

18. "Kevesen is körülzárhatnak sokakat - felelte Júdás -, mert az égnek egyre megy, hogy sok vagy kevés által szerez-e szabadulást.

19. A háborúban nem a sereg nagyságától függ a gyõzelem, hiszen a segítség az égbõl jön.

20. Azok ott gõggel és istentelenséggel eltelve jönnek ránk, hogy asszonyainkkal és gyermekeinkkel egyetemben elhurcoljanak és kifosszanak bennünket.

21. De mi harcba szállunk életünkért és törvényünkért.

22. (Isten) maga fogja õket a szemünk láttára megsemmisíteni. Ne féljetek hát tõlük!"

23. Alighogy befejezte, hirtelenül nekikrontottak. Megsemmisítették Szeront seregével együtt.

24. Bet-Horon lejtõjétõl egészen a síkságig üldözték õket. Mintegy nyolcszáz ember elesett közülük, a többiek meg a filiszteusok földjére menekültek.

25. Így félelem fogta el õket Júdástól és testvéreitõl, rémület szállta meg körülöttük a népeket.

26. Híre eljutott a királyig, és a nemzetek Júda harcairól beszéltek.

27. Amikor Antiochusz ezeket a híreket meghallotta, nagy haragra gerjedt. Összegyûjtötte országa minden haderejét, az egész hatalmas sereget.

28. Felnyitotta kincseskamráit, egész évre szóló zsoldot fizetett a csapatoknak, és megparancsolta nekik, hogy legyenek készek mindenre.

29. Akkor azonban észrevette, hogy kincseskamrájából kifogyott a pénz. A zavargások és a szorongattatás miatt, amelyet az õsi törvények megszüntetésével hozott az országra, kevés adó folyt be az országból.

30. Így félt, hogy mint már egyszer vagy másszor elõfordult, nem lesz elég a pénz a költekezésre és az ajándékokra, amelyeket eddig bõkezûen osztogatott, bõkezûbben, mint az addigi királyok.

31. Nagy zavarban volt. Elhatározta hát, hogy Perzsiába megy, behajtja az adót a tartományokban, és sok pénzt összeszed.

32. Az ország ügyeit Liziászra bízta, egy királyi családból való elõkelõ emberre, az Eufrátesztõl egészen Egyiptom határáig.

33. Azzal is megbízta, hogy hazatértéig nevelje a fiát, Antiochuszt.

34. Azonkívül átengedte neki hadereje felét és az elefántokat. Közölte vele terveit, különösen Júdeára és Jeruzsálemre vonatkozó rendelkezéseit:

35. vezessen ellenük hadat és törje meg végérvényesen Izrael hatalmát, semmisítse meg Jeruzsálem megmaradt lakóit, még emléküket is irtsa ki azon a helyen.

36. Egész területükre telepítsen idegeneket, sorsolás útján ossza fel földjüket.

37. Hadereje másik felét maga mellé rendelte, és 147-ben elindult fõvárosából, Antiochiából átkelt az Eufráteszen és átvonult a fennsíkon.

38. Liziász a király hívei közül kiválasztotta Dorimenesz fiát, Ptolemeuszt, Nikanort és Gorgiászt, csupa bátor embert.

39. Elküldött velük negyvenezer gyalogost és hétezer lovast, hogy hatoljanak be Júda földjére, és a király parancsa szerint pusztítsák el.

40. Ezek egész seregükkel elindultak és benyomultak. Emmausz közelében a síkságon ütötték fel táborukat.

41. Amikor a vidék kereskedõ emberei meghallották hírüket, rengeteg aranyat, ezüstöt és lábszíjat vettek magukhoz, s elmentek a táborba, hogy Izrael fiait megvegyék rabszolgának. Idumeából és a filiszteusok földjérõl csapatok csatlakoztak hozzájuk.

42. Júdás és testvérei látták, hogy a veszedelem egyre nagyobb, és a csapatok már az õ területükön táboroznak. A király rendelkezéseirõl is hallottak, hogy a népet teljesen ki kell pusztítani.

43. Így szóltak hát egymáshoz: "Akadályozzuk meg népünk megsemmisítését, és harcoljunk népünkért és a szentélyért."

44. Egybegyûltek, hogy elõkészüljenek a harcra, imádkozzanak és kiesdekeljék az irgalmat és a könyörületet.

45. Jeruzsálem lakatlan volt, mint a puszta. Fiai közül nem járt senki se ki, se be. Szentélyét eltiporták. A várat idegenek lakták, pogányoknak szolgált lakóhelyül. Jákobból eltûnt az öröm, nem hallatszott furulya és hárfa.

46. Összegyûltek hát, és a Jeruzsálemmel szemközti Micpába mentek. Mert Micpa valamikor imádkozóhelye volt Izraelnek.

47. Böjtöltek azon a napon, vezeklõruhát öltöttek, hamut szórtak a fejükre és megszaggatták ruhájukat.

48. Kigöngyölítették a törvénykönyvet ugyanazzal a szándékkal, amivel a pogányok a bálványaikat szokták kérdezni.

49. Odahordták a papi palástokat, az elsõ termést és a tizedet. Azokat a nazirokat is odahívták, akiknek letelt a fogadalmi idejük.

50. Aztán hangosan szólítgatták az eget: "Mit tegyünk? Hová vigyük?

51. Hiszen szentélyedet eltiporták és megszentségtelenítették, papjaid megalázottak és szomorúak.

52. Lám a pogányok újra gyülekeznek ellenünk, hogy kiirtsanak bennünket. Te tudod, mit forralnak ellenünk.

53. Hogy volnánk képesek szembeszállni velük, ha te nem segítesz?!"

54. Aztán megfújták a trombitákat és hangosan felkiáltottak.

55. Ezután Júdás vezetõket rendelt a nép fölé, parancsnokokat az ezres, százas, ötvenes és tízes csoportok élére.

56. Azoknak ellenben, akik házat építettek, feleséget vettek vagy szõlõt telepítettek, vagy akik féltek, a törvény rendelkezése értelmében meghagyta, hogy menjenek haza.

57. Aztán fölkerekedett a sereg, és Emmausztól délre tábort ütött.

58. Júdás így szólt: "Övezzétek fel derekatokat és legyetek bátor férfiak! Holnap korán legyetek készen rá, hogy harcba szálljatok ezekkel a pogány népekkel, akik szövetkeztek ellenünk, hogy megsemmisítsenek bennünket szentélyünkkel együtt.

59. De inkább elesünk a harcban, semmint tétlenül nézzük népünk és szentélyünk vesztét.

60. De legyen úgy, ahogy az ég akarja!"



Livros sugeridos


“Um filho espiritual perguntou a Padre Pio: Como posso recuperar o tempo perdido? Padre Pio respondeu-lhe “Multiplique suas boas obras!” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.