1. A 172. esztendõben Demetriusz király összegyûjtötte csapatait és Médiába vonult, hogy segítséget szerezzen magának a Trifon elleni harchoz.

2. Amikor Perzsia és Média királya, Arszakesz meghallotta, hogy Demetriusz betört a területére, üzent egyik vezérének, hogy fogják el élve.

3. Ez kivonult, legyõzte Demetriusz seregét, õt magát pedig elfogta és Arszakesz elé vitte, aki aztán fogságba vetette.

4. Nyugalom volt az országban, amíg csak élt Simon. Népe javára törekedett, ujjongtak hatalmán és nevén minden idõben.

5. Dicsõségét megtetézve megszerezte Joppét kikötõnek, utat nyitott a tenger szigeteihez.

6. Kiterjesztette népe határait, birtokba vette az országot.

7. Rengeteg foglyot hazavezetett, elfoglalta Gezert, Bet-Curt és a várat, kiszórta belõle az utálat tárgyát. Nem tudott neki senki ellenállni.

8. Békében mûvelhették földjüket, a föld meghozta termését, és a fa is a mezõn a gyümölcsöt.

9. Az öregek az utcán üldögéltek, mind a jólétrõl beszéltek. A fiatalok hírrel-névvel ékes hadiöltözéket viseltek.

10. A városokat ellátta élelemmel, erõs erõdökké építette ki. Nevét dicsérve emlegették egészen a föld határáig.

11. Békét szerzett az országnak, Izrael örömtõl ujjongott.

12. Mindenki szõlõje és fügefája árnyékában ült, nem volt, aki rettegést keltett.

13. Ellenség nem háborgatta õket az országban, királyokat gyõztek le abban az idõben.

14. Gyámola volt népe elesettjeinek, és kiirtotta a gonoszokat és a hitszegõket.

15. Megtartotta a törvényt. Új fényt szerzett a templomnak és gyarapította fölszerelését.

16. Amikor Rómában és Spártában megtudták, hogy Jonatán meghalt, nagy szomorúság támadt.

17. De aztán hírét vették, hogy testvére, Simon lett helyette a fõpap, õ uralkodik az országon és a városokon.

18. Így írtak neki - érctáblákon -, hogy megújítsák vele a barátságot és a szövetséget, amelyet testvéreivel, Júdással és Jonatánnal kötöttek.

19. Felolvasták az egybegyûlt nép elõtt Jeruzsálemben.

20. Ez annak a levélnek a másolata, amelyet a spártaiak küldtek: "A spártaiak elöljárói és az egész város üdvözletüket küldik Simon fõpapnak, a véneknek, a papoknak és a zsidók népének.

21. A követek, akiket küldtetek, beszámoltak dicsõségetekrõl és hírnevetekrõl. Örültünk a hírnek.

22. Jelentésüket beiktattuk a nép határozatai közé, a következõképpen: A zsidók küldöttei, Antiochusz fia, Numeniusz és Jázon fia, Antipater eljöttek, hogy megújítsák velünk a barátságot.

23. A nép úgy határozott, hogy ezeket az embereket tiszteletteljes fogadtatásban részesíti, jelentésük másolatát meg besorolja az állam iratai közé, emlékeztetõnek a spártai nép számára. Simon fõpapnak is készítünk róla egy másolatot."

24. Simon ezután Rómába küldte el Numeniuszt, egy 1000 mina értékû aranypajzzsal, hogy újítsa meg velük a szövetséget.

25. Amikor a nép ezekrõl az eseményekrõl értesült, ezt mondta: "Hogyan köszönjük ezt meg Simonnak és fiainak?

26. Mert õ is, testvérei is, atyjának egész háza bátor embereknek bizonyultak. Visszaverték Izrael ellenségeit és biztosították neki a szabadságot. Érctáblákra vésték és a Sion hegyén helyezték el, oszlopokon.

27. A felirat másolata így hangzik: "A 172. esztendõ Elul hónapjának tizennyolcadik napján Simon fõpap harmadik évében

28. Azaramelben a papoknak és a népnek, az elöljáróknak, valamint az ország véneinek nagy gyülekezetében tudtunkra adták a következõket:

29. Azokban a harcokban, amelyek országunkban dúltak, Joarib fiainak egy utóda, Mattatiásnak a fia, Simon, valamint testvérei kockáztatták életüket, és ellenálltak az ellenségnek, hogy megoltalmazzák szentélyüket és törvényüket. Ezzel nagy hírnevet szereztek népüknek.

30. Jonatán összefogta a népet és a fõpapja volt mindaddig, míg meg nem tért népéhez.

31. Ekkor ellenségei be akartak hatolni az országba, hogy pusztává tegyék földjét, és rátegyék a kezüket a szentélyre.

32. De föllépett Simon és harcolt a népért. Javainak jó részét felajánlotta, hogy legyen mibõl népe csapatait fölfegyverezni és fizetni.

33. Megerõsítette Júda városait és Júdea határánál Bet-Curt, amely azelõtt az ellenségnek szolgált erõdül, és zsidó katonákat helyezett oda õrségnek.

34. Joppe kikötõvárost is megerõsítette, továbbá Asdod határában Gezert, ahova azelõtt az ellenség fészkelte be magát, és zsidókat telepített oda, ellátva õket mindennel, amire csak szükségük volt.

35. Amikor a nép látta Simon hûségét és a hírnevet, amelyet népének szerzett, megtették vezérnek és fõpapnak, ezekre az érdemekre való tekintettel, továbbá igazságosságáért és népe iránt tanúsított hûségéért, végül, mert mindent megtett azért, hogy népét fölemelje.

36. Az õ idejében, az õ segítségével sikerült kiirtani a pogányokat az országból és ugyanígy azokat az embereket is, akik Dávid városában, Jeruzsálemben állomásoztak, várat építettek maguknak, innen támadásokat indítottak, megszentségtelenítették a szentély környékét és súlyosan sértették a szentségét.

37. Zsidókat telepítettek oda, és megerõsítette az ország és a város védelmére. Jeruzsálem falait is magasabbra emelte.

38. Így Demetriusz király megerõsítette a fõpapi tisztségben,

39. barátai közé sorolta és nagy kitüntetésekben részesítette.

40. Mert hallotta, hogy a rómaiak barátaiknak és testvéreiknek tekintik a zsidókat és Simon követeit tisztelettel fogadták.

41. Ezért elhatározták a zsidók és a papok, hogy Simon legyen a fejedelmük és a fõpapjuk, míg föl nem lép egy hitelt érdemlõ próféta.

42. Õ legyen a vezérük is, viselje gondját a szentélynek, rendeljen tisztviselõket az ország, a sereg és az erõdök ügyeinek intézésére,

43. s gondoskodjék az istentiszteletrõl. Parancsának mindenki köteles engedelmeskedni. Az országban minden iratot, oklevelet az õ nevében kell kiállítani. Viselhet bíbort és aranyat.

44. Senkinek sem szabad a népbõl vagy a papok közül ezekbõl valamit is érvénytelennek nyilvánítani vagy parancsainak ellene szegülni, tudta nélkül az országban gyûlést tartani, bíbort ölteni vagy díszül aranycsatot viselni.

45. Aki ezek ellen vét, vagy valamit nem tart meg, büntetést érdemel."

46. Az egész nép hozzájárult ahhoz, hogy Simon ezek szerint járjon el.

47. Simon elfogadta és beleegyezett hogy átvegye a fõpapi tisztséget, és hogy a zsidók és a papok fejedelme legyen, s mindnyájuk élén álljon.

48. Elhatározták, hogy ezt az iratot érctáblára vésik és a templom falán helyezik el, egy jól látható helyen.

49. Ugyanakkor a kincstárban is elhelyeznek egy másolatot, hogy Simonnak és fiainak kéznél legyen.



Livros sugeridos


“As almas! As almas! Se alguém soubesse o preço que custam”. São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.