1. Amikor Hacor királya, Jabin ezt meghallotta, hírt adott róla Jobabnak, Merom királyának, Szimoon királyának, Achsaf királyának,

2. s azoknak a királyoknak, akik északon a hegyvidéket és a Kinnerottól délre húzódó völgyet, a fennsíkot, a síkságot és nyugaton a Dor környéki lejtõket lakták:

3. a kánaáni keleten és nyugaton, az amorita, hivvita, perizita és jebuzita a hegyvidéken, a hetita Hermon alatt, Micpa földjén.

4. Elindultak, s velük összes csapatuk - megszámlálhatatlan sereg, akár a tenger fövénye, rengeteg lóval és harci szekérrel.

5. Ezek a királyok mind egyesültek, levonultak és Merom vizeinél tábort ütöttek egymás mellett, hogy harcba szálljanak Izraellel.

6. Akkor az Úr így szólt Józsuéhoz: "Ne félj itt ezektõl az emberektõl, mert holnap ilyen idõ tájt legyõzve látja Izrael mindnyájukat. Lovaiknak vágd el a lábuk inát, harci szekereiket pedig égesd el!"

7. Józsue váratlanul rajtuk ütött összes harcosával Merom vizei mellett, és megtámadta õket.

8. Az Úr Izrael kezére adta õket. Legyõzte, és nyugaton egészen Nagy-Szidonig és Miszrefotig, keleten pedig a Micpa völgyéig üldözte õket. Teljesen megsemmisítette õket, úgyhogy nem maradt közülük egy sem életben.

9. Józsue úgy tett velük, ahogy az Úr mondta neki: lovaiknak elvágta a lábuk inát, harci szekereiket pedig elégette.

10. Abban az idõben Józsue megfordult, és elfoglalta Hacort; királyába kardot döfött. Egykor Hacor volt ezeknek a királyságoknak a fõ székhelye.

11. Minden élõt kardélre hánytak benne és betöltötték rajta az átkot. Egyetlen lélek sem maradt meg, magát Hacort pedig felgyújtották.

12. Józsue mind hatalmába ejtette ezeknek a királyoknak a városát, királyukkal egyetemben, kardélre hányta õket és betöltötte rajtuk az átkot, amint Mózes, az Isten szolgája parancsolta.

13. De mégse égetett föl Izrael minden várost, amely az omladékhalmon épült, csak Hacort, azt gyújtotta fel Józsue.

14. E városokból a zsákmányt is, a jószágot is mind magukkal vitték Izrael fiai. Az embereket pedig kardélre hányták az utolsó szálig, egyetlen lelket sem hagytak élve.

15. Amit az Úr szolgájának, Mózesnek parancsolt, azt Mózes parancsul adta Józsuénak, Józsue pedig teljesítette, nem hagyott ki egyetlen szót sem abból, amit az Úr Mózesnek parancsolt.

16. Így hát Józsue az egész országot elfoglalta: a hegyvidéket, az egész Negebet és Gósen egész vidékét, a síkságot, Arabát, Izrael hegyeit és dombjait.

17. A Szeirrel szemközt emelkedõ Pele-hegytõl egészen Baal-Gadig, amely a Libanon völgyében, a Hermon-hegység lábánál fekszik, az összes királyt hatalmába ejtette és megölte.

18. Hosszú ideig hadakozott Józsue ezekkel a királyokkal.

19. Egyetlen város sem kötött békét Izrael fiaival, csak a hivviták, akik Gibeonban laktak; az összes többit harcban foglalták el.

20. Mert az Úr akaratára megkeményítették a szívüket és harcba szálltak Izraellel, hogy így könyörtelenül betöltsék rajtuk az átkot és megsemmisüljenek, amint az Úr Mózesnek parancsolta.

21. Abban az idõben Józsue elment, és kiirtotta az anakitákat a hegyvidékrõl, Hebronból, Debirbõl, Anabból, Júda egész hegyvidékérõl és Izrael egész hegyvidékérõl: betöltötte rajtuk és városaikon az átkot.

22. Izrael fiainak a földjén nem maradt egyetlen anakita sem élve, sem Gázában, Gátban és Asdodban.

23. Józsue elfoglalta az egész földet, pontosan úgy, ahogy az Úr Mózesnek mondta, és Józsue Izraelnek adta örökségül, aszerint, ahogyan törzsekre oszlik. Az országban végre elcsitult a harc.



Livros sugeridos


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.”(Pe Pio) São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.