1. Az istentelenekre azonban mindvégig könyörtelen harag nehezedett. Elõre ismerte ugyanis jövõbeli magatartásukat is,

2. nevezetesen, hogy - bár maguk sürgették kivonulásukat és sebbel-lobbal elengedték õket - hamarosan mást gondolnak, és üldözõbe veszik õket.

3. Amikor még gyászukkal voltak elfoglalva és még jajgattak a halottak sírjánál, máris más, balga elhatározásra jutottak, és mint szökevényeket, üldözõbe vették azokat, akiket kérve-könyörögve elküldtek.

4. A megérdemelt végzet hajtotta õket efelé a vég felé, és feledtette velük a történteket, hogy teljessé tegyék a csapásaikból még hiányzó büntetést,

5. és hogy néped csodálatosan kivonuljon, õk meg szokatlan halált leljenek.

6. Az egész teremtés újjáalakult ugyanis természetében, hogy egészen különös parancsnoknak engedelmeskedjék, hogy gyermekeid sértetlenül megmaradjanak.

7. Felhõ jelent meg, és árnyékával beborította táborukat, és szárazföld bukkant elõ, ahol azelõtt víz volt - nyitott út a Vörös-tengerbõl és zöldellõ mezõ az örvénylõ áradatból.

8. Ezen vonultak át az egész néppel azok, akiket kezed oltalmazott, és bámulatos csodákat láttak.

9. Legelésztek, mint a paripák, és szökelltek, mint a bárányok, és dicsõítettek téged, Uram, aki megmentetted õket.

10. Mert még emlékeztek arra, amit átéltek az idegen földön, hogy a föld termett legyeket, nem állatok nemzettek, és a folyó ontott töméntelen békát, nem víziállatok szültek.

11. Utóbb meg madarak szokatlan keletkezését látták, amikor mohóságukban csemegét kértek.

12. Mert vágyuk kielégítésére fürjek szálltak föl a tenger felõl.

13. De a büntetések sem jöttek a bûnösökre anélkül, hogy heves mennydörgésben jelek ne elõzték volna meg õket. Mert méltán szenvedtek gonosz tetteik miatt. Hisz ádáz gyûlöletet tápláltak magukban az idegenekkel szemben.

14. Mások ismeretlen jövevényeket nem fogadtak be, õk azonban érdemekben gazdag vendégeket vetettek szolgaságra.

15. De még egyet! Azért is számadásra vonják õket, mert míg azok az idegeneket rögtön gyûlölködve fogadták,

16. addig ezek ünnepségek közt befogadták õket, s miután már egyazon jogok részesei lettek, súlyos robottal sanyargatták õket.

17. De sújtotta is õket a vakság, úgy mint azokat ott az igaznak ajtaja elõtt, amikor a sûrû sötétségben mindegyik kereste a saját ajtajának bejáratát.

18. Az elemek ugyanis átalakulnak, ahogy a húros hangszerben is a hangoktól függõen változik a dallam, noha mindegyik megtartja a maga zengését. Ez világlik ki a történtek tüzetes szemléletébõl.

19. A szárazföldi lények ugyanis vízivé változtak, és az úszó állatok kimentek a szárazra.

20. A tûz felfokozta erejét a vízben, a víz pedig megfeledkezett oltó természetérõl.

21. A lángok azonban nem emésztették föl a bennük járó mulandó lények testét, és nem olvasztották el a könnyen olvadó égi eledelt, amely jéghez hasonlított.

22. Mindezekben ugyanis naggyá és dicsõvé tetted, Uram, népedet, soha sem feledkeztél meg róla, és mindig és mindenütt vele voltál.



Livros sugeridos


“Como é belo esperar!” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.