1. Korach, annak a Jicharnak a fia, aki Lévi fiának, Kehátnak volt a fia... Datan és Abiram, Eliabnak a fiai és On, Pelet fia [Eliab és Pelet Rubennek voltak a fiai]

2. fellázadtak Mózes ellen, s még kétszázötven ember Izrael fiai közül, a közösségek vezetõi, a nép elöljárói, neves emberek.

3. Összecsõdültek Mózes és Áron ellen és így beszéltek: "Elegünk van belõletek! Az egész közösség szent, mind együtt, mert körében az Úr. Miért emelkedtek hát az Úr közössége fölé?!"

4. Ezt hallva, Mózes arcra borult.

5. Aztán így szólt Korachhoz és társaihoz: "Holnap az Úr megmutatja, ki tartozik hozzá, ki szent neki, ki közelíthet felé. Csak akit kiválaszt, az közelíthet felé.

6. Tegyétek a következõt: vegyetek füstölõket magatokhoz, Korach és társai,

7. reggel az Úr színe elõtt tegyetek bele tüzet és szórjatok rá tömjént! S így lesz: akit az Úr kiválaszt, az szentnek számít! Elég belõletek, Lévi fiai!"

8. S (még) ezt mondta Mózes Korachnak: "Hallgassatok ide, Lévi fiai!

9. Nem elég nektek, hogy Izrael Istene kiválasztott benneteket Izrael fiainak közösségébõl, hogy megközelíthessétek, ellássátok az Úr hajléka körül a szolgálatot és a közösség elõtt álltok, hogy a nevében szolgáljatok?

10. Megengedte, hogy te, s veled együtt testvéreid, Lévi fiai is mind eléje járuljatok, s most még a papi tisztséget is követelitek?

11. Te és társaid ezért az Úr ellen esküdtetek össze! Hát micsoda Áron, hogy zúgolódtok ellene?"

12. Mózes hívatta Datánt és Abiramot, Eliab fiait. De azok ezt felelték: "Nem megyünk!

13. Nem elég neked, hogy kihoztál egy tejjel-mézzel folyó országból, csak hogy elveszíts a pusztában, most még uralomra is szert akarsz tenni fölöttünk?

14. Igazán nem valami tejjel-mézzel folyó országba hoztál minket, s földeket meg szõlõskerteket sem adtál nekünk. Be akarod kötni az emberek szemét? Nem megyünk fel!"

15. Mózes nagy haragra gerjedt és így szólt az Úrhoz: "Ne emeld tekintetedet áldozati ajándékaikra! Egyetlen szamarat sem vettem el tõlük, s nem bántottam meg egyiküket sem."

16. Ezt mondta Mózes Korachnak: "Reggel te és társaid megjelentek az Úr elõtt, te és õk, valamint Áron.

17. Mindegyitek hozza a füstölõjét az Úr elé - kétszázötven füstölõt -, te is, Áron is, mindegyitek hozza a füstölõjét és tegyetek rá tömjént."

18. Mindenki fogta a füstölõjét, tüzet tett bele, majd rászórta a tömjént, aztán sorban odaállt a megnyilatkozás sátorának a bejárata elé, Mózes és Áron is.

19. Korach meg összegyûjtötte az egész közösséget, velük szemben, a megnyilatkozás sátorának bejáratánál. S ekkor megnyilatkozott az Úr dicsõsége az egész közösség elõtt.

20. Ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak:

21. "Váljatok külön ettõl a közösségtõl, egy pillanat, s megsemmisítem õket!"

22. Erre arcra borultak és így szóltak: "Ó Isten, minden testnek éltetõ szelleme! Ha valaki vétkezik, megharagszol az egész közösségre?"

23. Az Úr így válaszolt:

24. "Mondd meg a közösségnek: húzódjatok hátra Korach sátra környékérõl!"

25. Mózes erre elindult, s odament Datanhoz meg Abiramhoz, Izrael vénei követték.

26. Így beszélt a közösséghez: "Menjetek el ennek az elvetemültnek a sátorától, s ne nyúljatok semmihez sem, ami az övé, nehogy ti is elpusztuljatok bûnei miatt."

27. Erre elhúzódtak Korach sátorának közelébõl. Datan és Abiram kijöttek, s feleségükkel, fiaikkal és kisgyermekeikkel együtt sátoruk bejárata elé álltak.

28. Mózes így szólt: "Ebbõl megtudjátok, hogy az Úr engem küldött, hogy végbevigyem ezeket a tetteket, s hogy mindezt nem magamtól tettem:

29. ha azok az emberek ott úgy halnak meg, ahogy minden ember meghal, s az történik velük, ami minden emberrel történik, akkor nem engem küldött az Úr.

30. Ha ellenben az Úr valami rendkívülit mûvel, például, hogy megnyílik a föld, s elnyeli õket mindazzal egyetemben, ami az övék, s õk élve leszállnak az alvilágba, akkor tudjátok meg, hogy ezek az emberek káromolták az Urat!"

31. Alighogy befejezte szavait, máris megnyílt a föld alattuk;

32. a föld felnyitotta torkát és elnyelte õket családjukkal, s azokkal az emberekkel együtt, akik Korachhoz tartoztak, javaikkal egyetemben.

33. Így szálltak le mindazzal együtt, ami az övék volt, élve az alvilágba, s a föld bezárult fölöttük; így tûntek el a közösségbõl.

34. Egész Izrael elfutott kiabálásukra. Ezt mondták: "Nehogy bennünket is elnyeljen a föld!"

35. Ekkor tûz szállt alá az Úrtól, s elemésztette a kétszázötven embert, aki tömjént hozott.





“Combata vigorosamente, se está interessado em obter o prêmio destinado às almas fortes.” São Padre Pio de Pietrelcina