1. hæc sunt nomina filiorum Israël qui ingressi sunt Ægyptum cum Jacob singuli cum domibus suis introjerunt
2. Ruben Symeon Levi Juda
3. Isachar Zabulon et Beniamin
4. Dan et Nepthalim Gad et Aser
5. erant igitur omnes animæ eorum qui egressi sunt de femore Jacob septuaginta Joseph autem in Ægypto erat
6. quo mortuo et universis fratribus ejus omnique cognatione illa
7. filii Israël creverunt et quasi germinantes multiplicati sunt ac roborati nimis impleverunt terram
8. surrexit interea rex novus super Ægyptum qui ignorabat Joseph
9. et ait ad populum suum ecce populus filiorum Israël multus et fortior nobis
10. venite sapienter opprimamus eum ne forte multiplicetur et si ingruerit contra nos bellum addatur inimicis nostris expugnatisque nobis egrediatur e terra
11. præposuit itaque eis magistros operum ut adfligerent eos oneribus ædificaveruntque urbes tabernaculorum Pharaoni Phiton et Ramesses
12. quantoque opprimebant eos tanto magis multiplicabantur et crescebant
13. oderantque filios Israël Ægyptii et adfligebant inludentes eis
14. atque ad amaritudinem perducebant vitam eorum operibus duris luti et lateris omnique famulatu quo in terræ operibus premebantur
15. dixit autem rex Ægypti obsetricibus Hebræorum quarum una vocabatur Sephra altera Phua
16. præcipiens eis quando obsetricabitis Hebræas et partus tempus advenerit si masculus fuerit interficite illum si femina reservate
17. timuerunt autem obsetrices Deum et non fecerunt juxta præceptum regis Ægypti sed conservabant mares
18. quibus ad se accersitis rex ait quidnam est hoc quod facere voluistis ut pueros servaretis
19. quæ responderunt non sunt hebrææ sicut ægyptiæ mulieres ipsæ enim obsetricandi habent scientiam et priusquam veniamus ad eas pariunt
20. bene ergo fecit Deus obsetricibus et crevit populus confortatusque est nimis
21. et quia timuerant obsetrices Deum ædificavit illis domos
22. præcepit autem Pharao omni populo suo dicens quicquid masculini sexus natum fuerit in flumen proicite quicquid feminei reservate
Lábjegyzetek:
1:1-7 - Izrael fiainak megszaporodása Egyiptomban beváltja Isten Ábrahámnak tett ígéretét, miszerint sok lesz a leszármazottja. Isten még idegen földön is megáldja népét, és boldoggá teszi őket (lásd még 1Móz 15:5 és Zsidók 11:12).
1:8-10 - Egy új fáraó, aki nem ismeri Józsefet, elkezdi elnyomni az izraelitákat. Ez az esemény megmutatja, hogyan fenyegetheti Isten áldásait az elnyomás, de az isteni gondviselés továbbra is működik még a nehézségek idején is (lásd még Zsolt 105:24-25 és ApCsel 7:18-19).
1:11-14 - Az izraeliták rabszolgaságba kényszerülnek, keményen dolgoznak az egyiptomiak alatt. Az elbeszélés kiemeli Isten népének szenvedését és szabadulási igényét, amely a kivonulás központi témája (lásd még Zsoltárok 81:6-7 és Jakab 5:4).
1:15-17 - A héber bábák, Sifra és Puah nem engedelmeskednek a fáraó parancsának, hogy öljék meg az izraelita csecsemőket. Bátorságuk és Istentől való félelmük az életek védelmét és megőrzését eredményezi, hangsúlyozva az élet szentségét és az isteni igazságosságot (lásd még Példabeszédek 31:8-9 és ApCsel 5:29).
1:22 - A fáraó elrendeli, hogy minden héber fiúgyermeket a Nílusba dobjanak, de Isten ezt a tragikus helyzetet arra használja fel, hogy előkészítse népe üdvösségét Mózes által. Isten terve a kegyetlenség közepette is érvényesül (lásd még Ésaiás 46:10 és Róma 8:28).
Kapcsolódó versek Liber Exodus, 1:
Az Exodus 1. fejezete elkezdi Izrael egyiptomi elnyomásának elbeszélését. Hogyan változott meg drasztikusan az izraeliták helyzete? Ez a döntő szöveg leírja a héberek népességének növekedését, egy új fáraó megjelenését, aki nem ismerte Józsefet, és az Isten népe ellen végrehajtott elnyomó intézkedéseket. A fejezet olyan témákat mutat be, mint a szaporodás isteni ígéretének beteljesülése, Isten népének üldözése és az istenfélő bábák bátorsága. Vizsgáljunk meg velünk öt bibliai részt, amelyek az elnyomás és a hűség témáihoz kapcsolódnak az Exodus e nyitó fejezetében.
ApCsel 7:17-19: "Ahogy közeledett az idő, amikor Isten beteljesíti Ábrahámnak tett ígéretét, népünk száma nagyon megnőtt Egyiptomban. Ekkor egy másik király kezdett uralkodni Egyiptomban, aki semmit sem tudott Józsefről. Állóan viselkedett népünkkel szemben, elnyomta őseinket, és arra kényszerítette őket, hogy elhagyják újszülötteiket, hogy meghaljanak." - Ez a részlet összefoglalja a Exodus 1 eseményeit, bemutatva, hogyan emlékeztek a történetre az Újszövetségben.
1Mózes 15:13: "Ekkor az Úr ezt mondta neki: Tudd meg, hogy utódaid idegenek lesznek egy olyan földön, amely nem lesz az övék, ahol négyszáz évig rabszolgaságban és elnyomásban lesznek." - Ez az Ábrahámnak írt prófécia előrevetíti a Exodus 1 eseményeit, megmutatva, hogy az egyiptomi elnyomás az isteni terv része volt.
Zsoltárok 105:24-25: "Az Úr megsokasította népét, erősebbé tette őket ellenségeiknél, akiknek szíve megfordult, hogy gyűlölje népét és összeesküdjön szolgái ellen." - Ez a zsoltár az Exodus 1 eseményeire reflektál, mind Izrael növekedésének, mind az egyiptomiak Istennel szembeni ellenségeskedésének tulajdonítva.
Zsidók 11:23: "Hit által rejtegették az újszülött Mózest szülei három hónapig, mert látták, hogy nem közönséges fiú, és nem féltek a király rendeletétől." - Ez a vers a 2. Mózes 1. végén és a 2. Mózes elején történt eseményekre utal, Mózes szüleinek cselekedeteit a hit cselekedeteiként értelmezi.
ApCsel 7:6: "Isten azt mondta neki, hogy leszármazottai idegenek lesznek egy idegen országban, és négyszáz évig rabszolgasorba kerülnek és bántalmazzák őket." - István idézi az Ábrahámnak adott próféciát, kontextusba helyezve az Exodus 1 eseményeit a tágabb isteni tervben.
FAQ:
Mi volt az izraeliták helyzete Egyiptomban a kivonulás kezdetén?
Az Exodus kezdetén az izraelitákat elnyomták Egyiptomban. Nagyon elszaporodtak, ami félelmet keltett a fáraóban, aki elrendelte rabszolgaságukat és elnyomásukat. (2Mózes 1:7-14)
Mit parancsolt a fáraó az izraeliták növekedésének ellenőrzésére?
A fáraó elrendelte, hogy a héberektől született összes fiúgyermeket öljék meg és dobják a Nílusba, hogy ellenőrizzék az izraelita lakosság növekedését. (2Mózes 1:22)
Hogyan nem engedelmeskedtek a héber bábák a fáraó parancsának?
A héber bábák, Sifra és Puah nem engedelmeskedtek a fáraónak, és nem ölték meg az újszülött fiúkat. Tettüket azzal indokolták, hogy a héber nők életerősebbek voltak, és születésük előtt szültek. (2Mózes 1:17-19)
Miért döntött úgy a fáraó, hogy fokozza az izraeliták elnyomását?
A fáraó úgy döntött, hogy fokozza az izraeliták elnyomását, mert attól félt, hogy túl erősek lesznek, és fellázadnak Egyiptom ellen. (2Mózes 1:10)
Hogyan hatott az elnyomás az izraelita lakosságra?
A súlyos elnyomás ellenére az izraelita lakosság tovább növekedett és virágzott, bizonyítva Isten isteni beavatkozását és hűségét népéhez. (2Mózes 1:12)
