1. καὶ μετὰ ταῦτα εἰσῆλθεν Μωυσῆς καὶ Ααρων πρὸς Φαραω καὶ εἶπαν αὐτῷ τάδε λέγει κύριος ὁ θεὸς Ισραηλ ἐξαπόστειλον τὸν λαόν μου ἵνα μοι ἑορτάσωσιν ἐν τῇ ἐρήμῳ
2. καὶ εἶπεν Φαραω τίς ἐστιν οὗ εἰσακούσομαι τῆς φωνῆς αὐτοῦ ὥστε ἐξαποστεῖλαι τοὺς υἱοὺς Ισραηλ οὐκ οἶδα τὸν κύριον καὶ τὸν Ισραηλ οὐκ ἐξαποστέλλω
3. καὶ λέγουσιν αὐτῷ ὁ θεὸς τῶν Εβραίων προσκέκληται ἡμᾶς πορευσόμεθα οὖν ὁδὸν τριῶν ἡμερῶν εἰς τὴν ἔρημον ὅπως θύσωμεν τῷ θεῷ ἡμῶν μήποτε συναντήσῃ ἡμῖν θάνατος ἢ φόνος
4. καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὁ βασιλεὺς Αἰγύπτου ἵνα τί Μωυσῆ καὶ Ααρων διαστρέφετε τὸν λαόν μου ἀπὸ τῶν ἔργων ἀπέλθατε ἕκαστος ὑμῶν πρὸς τὰ ἔργα αὐτοῦ
5. καὶ εἶπεν Φαραω ἰδοὺ νῦν πολυπληθεῖ ὁ λαός μὴ οὖν καταπαύσωμεν αὐτοὺς ἀπὸ τῶν ἔργων
6. συνέταξεν δὲ Φαραω τοῖς ἐργοδιώκταις τοῦ λαοῦ καὶ τοῖς γραμματεῦσιν λέγων
7. οὐκέτι προστεθήσεται διδόναι ἄχυρον τῷ λαῷ εἰς τὴν πλινθουργίαν καθάπερ ἐχθὲς καὶ τρίτην ἡμέραν αὐτοὶ πορευέσθωσαν καὶ συναγαγέτωσαν ἑαυτοῖς ἄχυρα
8. καὶ τὴν σύνταξιν τῆς πλινθείας ἧς αὐτοὶ ποιοῦσιν καθ’ ἑκάστην ἡμέραν ἐπιβαλεῖς αὐτοῖς οὐκ ἀφελεῖς οὐδέν σχολάζουσιν γάρ διὰ τοῦτο κεκράγασιν λέγοντες πορευθῶμεν καὶ θύσωμεν τῷ θεῷ ἡμῶν
9. βαρυνέσθω τὰ ἔργα τῶν ἀνθρώπων τούτων καὶ μεριμνάτωσαν ταῦτα καὶ μὴ μεριμνάτωσαν ἐν λόγοις κενοῖς
10. κατέσπευδον δὲ αὐτοὺς οἱ ἐργοδιῶκται καὶ οἱ γραμματεῖς καὶ ἔλεγον πρὸς τὸν λαὸν λέγοντες τάδε λέγει Φαραω οὐκέτι δίδωμι ὑμῖν ἄχυρα
11. αὐτοὶ ὑμεῖς πορευόμενοι συλλέγετε ἑαυτοῖς ἄχυρα ὅθεν ἐὰν εὕρητε οὐ γὰρ ἀφαιρεῖται ἀπὸ τῆς συντάξεως ὑμῶν οὐθέν
12. καὶ διεσπάρη ὁ λαὸς ἐν ὅλῃ Αἰγύπτῳ συναγαγεῖν καλάμην εἰς ἄχυρα
13. οἱ δὲ ἐργοδιῶκται κατέσπευδον αὐτοὺς λέγοντες συντελεῖτε τὰ ἔργα τὰ καθήκοντα καθ’ ἡμέραν καθάπερ καὶ ὅτε τὸ ἄχυρον ἐδίδοτο ὑμῖν
14. καὶ ἐμαστιγώθησαν οἱ γραμματεῖς τοῦ γένους τῶν υἱῶν Ισραηλ οἱ κατασταθέντες ἐπ’ αὐτοὺς ὑπὸ τῶν ἐπιστατῶν τοῦ Φαραω λέγοντες διὰ τί οὐ συνετελέσατε τὰς συντάξεις ὑμῶν τῆς πλινθείας καθάπερ ἐχθὲς καὶ τρίτην ἡμέραν καὶ τὸ τῆς σήμερον
15. εἰσελθόντες δὲ οἱ γραμματεῖς τῶν υἱῶν Ισραηλ κατεβόησαν πρὸς Φαραω λέγοντες ἵνα τί οὕτως ποιεῖς τοῖς σοῖς οἰκέταις
16. ἄχυρον οὐ δίδοται τοῖς οἰκέταις σου καὶ τὴν πλίνθον ἡμῖν λέγουσιν ποιεῖν καὶ ἰδοὺ οἱ παῖδές σου μεμαστίγωνται ἀδικήσεις οὖν τὸν λαόν σου
17. καὶ εἶπεν αὐτοῖς σχολάζετε σχολασταί ἐστε διὰ τοῦτο λέγετε πορευθῶμεν θύσωμεν τῷ θεῷ ἡμῶν
18. νῦν οὖν πορευθέντες ἐργάζεσθε τὸ γὰρ ἄχυρον οὐ δοθήσεται ὑμῖν καὶ τὴν σύνταξιν τῆς πλινθείας ἀποδώσετε
19. ἑώρων δὲ οἱ γραμματεῖς τῶν υἱῶν Ισραηλ ἑαυτοὺς ἐν κακοῖς λέγοντες οὐκ ἀπολείψετε τῆς πλινθείας τὸ καθῆκον τῇ ἡμέρᾳ
20. συνήντησαν δὲ Μωυσῇ καὶ Ααρων ἐρχομένοις εἰς συνάντησιν αὐτοῖς ἐκπορευομένων αὐτῶν ἀπὸ Φαραω
21. καὶ εἶπαν αὐτοῖς ἴδοι ὁ θεὸς ὑμᾶς καὶ κρίναι ὅτι ἐβδελύξατε τὴν ὀσμὴν ἡμῶν ἐναντίον Φαραω καὶ ἐναντίον τῶν θεραπόντων αὐτοῦ δοῦναι ῥομφαίαν εἰς τὰς χεῖρας αὐτοῦ ἀποκτεῖναι ἡμᾶς
22. ἐπέστρεψεν δὲ Μωυσῆς πρὸς κύριον καὶ εἶπεν κύριε διὰ τί ἐκάκωσας τὸν λαὸν τοῦτον καὶ ἵνα τί ἀπέσταλκάς με
23. καὶ ἀφ’ οὗ πεπόρευμαι πρὸς Φαραω λαλῆσαι ἐπὶ τῷ σῷ ὀνόματι ἐκάκωσεν τὸν λαὸν τοῦτον καὶ οὐκ ἐρρύσω τὸν λαόν σου
Lábjegyzetek:
5:1-2 - Mózes és Áron szembeszállnak a fáraóval, és arra kérik, hogy engedje el Izrael népét a pusztába, hogy imádják Istent. A fáraó megtagadja, felfedi szíve keménységét és az istenfélelem hiányát, ami visszatérő téma az Exodus narratívájában (lásd még 2Móz 7:13 és Róma 9:17).
5:6-9 - A fáraó megnöveli az izraeliták terheit azzal, hogy megköveteli, hogy folytassák a téglakészítést anélkül, hogy a szükséges szalmát biztosítanák. Ez jól mutatja az elnyomó kegyetlenségét és Isten népe szenvedésének hevességét (lásd még 2 Mózes 1:13-14 és Jeremiás 50:33).
5:15-19 - Az izraelita tisztviselőket a fáraó megdorgálja, és az elnyomás még tovább fokozódik. Az izraeliták kiáltása a rabszolgaság okozta elkeseredettséget tükrözi, rávilágítva a szabadulás szükségességére (lásd még 2Móz 2:23-24 és Zsolt 107:19-20).
5:20-21 - Az izraeliták szembeszállnak Mózessel és Áronnal, és őket hibáztatják szenvedésük fokozódásáért. Ez tükrözi az emberek belső küzdelmét, hogy bízzanak Isten tervében a csapások ellenére (lásd még 4Móz 14:1-4 és Ésaiás 30:15).
5:22-23 - Mózes megkérdőjelezi Istent Izrael szenvedéséről. Imája az emberi frusztrációt és a válaszkeresést fejezi ki a szenvedéssel szemben, egy egyetemes kérdés a hitben (lásd még Zsoltárok 13:1-2 és Habakuk 1:2-3).
Kapcsolódó versek Êxodo, 5:
Az Exodus 5. fejezete beszámol Mózes első összecsapásáról a fáraóval. Hogyan romlik az izraeliták helyzete, mielőtt javulna? Ez a feszült szöveg leírja, hogy a fáraó megtagadta Izrael felszabadítását, a héberek növekvő elnyomását és a nép elcsüggedését. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint az Isten tervével szembeni ellenállás, a kezdeti nyilvánvaló kudarc és a hitben való kitartás fontossága. A 2Mózes 5. könyve Mózes őszinteségét is mutatja, amikor kifejezte kétségeit Isten előtt. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek a próbatétel és a hit témáihoz kapcsolódnak ebben a döntő fejezetben.
ApCsel 7:35: "Ezt a Mózest, akit elutasítottak, mondván: „Ki jelölte ki vezetővé és bíróvá?”, maga Isten küldte, hogy vezetőjük és felszabadítójuk legyen az angyal által, aki megjelent neki a csipkebokorban." - Ez a rész arra reflektál, hogy népe Mózest kezdetben elutasította, amint az a 2Móz 5-ben látható.
Róma 9:17-18: "Mert az Írás azt mondja a fáraónak: 'Éppen azért neveltelek fel, hogy megmutassam hatalmamat benned, és hirdessék nevemet az egész földön.' Ezért Isten azt könyörül, akit akar, és akit akar, azt megkeményíti." - Pál elmélkedik a fáraó szívének megkeményedéséről, amely a 2Móz 5-ben kezdődik.
Zsidók 3:7-8: "Ezért, ahogy a Szentlélek mondja: "Ma, ha halljátok az ő szavát, ne keményítsétek meg szíveteket, mint a lázadáskor, a pusztai megpróbáltatások idején."" - Ez a rész óva int a szív megkeményedésétől, tükrözve a fáraó viselkedését a 2Móz 5-ben.
2Timótheus 3:8: "Ahogy Jannes és Jambres szembehelyezkedett Mózessel, úgy az igazsággal is. Ők romlott elméjű emberek, akiket helytelenítenek a hitük miatt." - Bár az Exodus nem említi, a zsidó hagyomány Jannes és Jambres bölcsekként azonosítja, akik szembeszálltak Mózessel, kezdve a 2Mózes 5. könyvével.
1Péter 2:18-20: "Rabszolgák, minden tisztelettel engedelmeskedjetek uraitoknak, nemcsak a jóknak és kedveseknek, hanem a rosszaknak is. Mert dicséretes, ha valaki Isten iránti lelkiismeretből igazságtalanul szenvedve viseli el a megpróbáltatásokat. Mert mi haszna van annak, ha elviseli a korbácsolást, amiért rosszat követett el? De ha jót cselekedve szenvedsz, az dicséretre méltó Isten előtt." - Ez a szöveg az 5. Mózes 5. fejezetében szereplő izraeliták helyzetét visszhangozza, akik igazságtalanul szenvedtek a fáraó alatt.
FAQ:
Mi volt a fáraó első reakciója Mózes azon kérésére, hogy engedje el az izraelitákat?
A fáraó elutasította Mózes és Áron kérését, hogy az izraeliták menjenek el Istent imádni a pusztába, és megnövelte az izraeliták munkaterhét. (2Mózes 5:2-4)
Hogyan fokozódott az izraeliták elnyomása Mózes fáraónál tett látogatása után?
A fáraó megparancsolta az izraelitáknak, hogy gyűjtsék össze saját szalmájukat, hogy téglákat készítsenek, tovább növelve ezzel a munkaterhet és megnehezítve életüket. (2Mózes 5:7-9)
Mit mondtak az izraelita tisztviselők Mózesnek és Áronnak a fokozódó elnyomásról?
Az izraeli tisztviselők Mózest és Áront hibáztatták a megnövekedett elnyomásért, és arra kérték őket, hogy menjenek Istenhez, hogy enyhítsék a megnövekedett terhet. (2Mózes 5:15-21)
Hogyan reagált Mózes a növekvő elnyomásra és saját hitválságára?
Mózes csalódottságát és kétségeit fejezte ki Isten előtt, megkérdezve, miért romlott a helyzet, és isteni beavatkozásért kiáltott. (2Mózes 5:22-23)
Mit ígért Isten Mózesnek a fokozódó elnyomás után?
Isten megígérte, hogy megszabadítja az izraelitákat az egyiptomi elnyomástól, megerősítve szövetségét, és megígérte, hogy elvezeti népét az ígéret földjére. (2Mózes 6:6-8)
