1. ἐν ἐκείνῳ τῷ καιρῷ εἶπεν κύριος πρός με λάξευσον σεαυτῷ δύο πλάκας λιθίνας ὥσπερ τὰς πρώτας καὶ ἀνάβηθι πρός με εἰς τὸ ὄρος καὶ ποιήσεις σεαυτῷ κιβωτὸν ξυλίνην
2. καὶ γράψω ἐπὶ τὰς πλάκας τὰ ῥήματα ἃ ἦν ἐν ταῖς πλαξὶν ταῖς πρώταις ἃς συνέτριψας καὶ ἐμβαλεῖς αὐτὰς εἰς τὴν κιβωτόν
3. καὶ ἐποίησα κιβωτὸν ἐκ ξύλων ἀσήπτων καὶ ἐλάξευσα τὰς δύο πλάκας τὰς λιθίνας ὡς αἱ πρῶται καὶ ἀνέβην εἰς τὸ ὄρος καὶ αἱ δύο πλάκες ἐπὶ ταῖς χερσίν μου
4. καὶ ἔγραψεν ἐπὶ τὰς πλάκας κατὰ τὴν γραφὴν τὴν πρώτην τοὺς δέκα λόγους οὓς ἐλάλησεν κύριος πρὸς ὑμᾶς ἐν τῷ ὄρει ἐκ μέσου τοῦ πυρός καὶ ἔδωκεν αὐτὰς κύριος ἐμοί
5. καὶ ἐπιστρέψας κατέβην ἐκ τοῦ ὄρους καὶ ἐνέβαλον τὰς πλάκας εἰς τὴν κιβωτόν ἣν ἐποίησα καὶ ἦσαν ἐκεῖ καθὰ ἐνετείλατό μοι κύριος
6. καὶ οἱ υἱοὶ Ισραηλ ἀπῆραν ἐκ Βηρωθ υἱῶν Ιακιμ Μισαδαι ἐκεῖ ἀπέθανεν Ααρων καὶ ἐτάφη ἐκεῖ καὶ ἱεράτευσεν Ελεαζαρ υἱὸς αὐτοῦ ἀντ’ αὐτοῦ
7. ἐκεῖθεν ἀπῆραν εἰς Γαδγαδ καὶ ἀπὸ Γαδγαδ εἰς Ετεβαθα γῆ χείμαρροι ὑδάτων
8. ἐν ἐκείνῳ τῷ καιρῷ διέστειλεν κύριος τὴν φυλὴν τὴν Λευι αἴρειν τὴν κιβωτὸν τῆς διαθήκης κυρίου παρεστάναι ἔναντι κυρίου λειτουργεῖν καὶ ἐπεύχεσθαι ἐπὶ τῷ ὀνόματι αὐτοῦ ἕως τῆς ἡμέρας ταύτης
9. διὰ τοῦτο οὐκ ἔστιν τοῖς Λευίταις μερὶς καὶ κλῆρος ἐν τοῖς ἀδελφοῖς αὐτῶν κύριος αὐτὸς κλῆρος αὐτοῦ καθὰ εἶπεν αὐτῷ
10. κἀγὼ εἱστήκειν ἐν τῷ ὄρει τεσσαράκοντα ἡμέρας καὶ τεσσαράκοντα νύκτας καὶ εἰσήκουσεν κύριος ἐμοῦ καὶ ἐν τῷ καιρῷ τούτῳ καὶ οὐκ ἠθέλησεν κύριος ἐξολεθρεῦσαι ὑμᾶς
11. καὶ εἶπεν κύριος πρός με βάδιζε ἄπαρον ἐναντίον τοῦ λαοῦ τούτου καὶ εἰσπορευέσθωσαν καὶ κληρονομείτωσαν τὴν γῆν ἣν ὤμοσα τοῖς πατράσιν αὐτῶν δοῦναι αὐτοῖς
12. καὶ νῦν Ισραηλ τί κύριος ὁ θεός σου αἰτεῖται παρὰ σοῦ ἀλλ’ ἢ φοβεῖσθαι κύριον τὸν θεόν σου πορεύεσθαι ἐν πάσαις ταῖς ὁδοῖς αὐτοῦ καὶ ἀγαπᾶν αὐτὸν καὶ λατρεύειν κυρίῳ τῷ θεῷ σου ἐξ ὅλης τῆς καρδίας σου καὶ ἐξ ὅλης τῆς ψυχῆς σου
13. φυλάσσεσθαι τὰς ἐντολὰς κυρίου τοῦ θεοῦ σου καὶ τὰ δικαιώματα αὐτοῦ ὅσα ἐγὼ ἐντέλλομαί σοι σήμερον ἵνα εὖ σοι ᾖ
14. ἰδοὺ κυρίου τοῦ θεοῦ σου ὁ οὐρανὸς καὶ ὁ οὐρανὸς τοῦ οὐρανοῦ ἡ γῆ καὶ πάντα ὅσα ἐστὶν ἐν αὐτῇ
15. πλὴν τοὺς πατέρας ὑμῶν προείλατο κύριος ἀγαπᾶν αὐτοὺς καὶ ἐξελέξατο τὸ σπέρμα αὐτῶν μετ’ αὐτοὺς ὑμᾶς παρὰ πάντα τὰ ἔθνη κατὰ τὴν ἡμέραν ταύτην
16. καὶ περιτεμεῖσθε τὴν σκληροκαρδίαν ὑμῶν καὶ τὸν τράχηλον ὑμῶν οὐ σκληρυνεῖτε ἔτι
17. ὁ γὰρ κύριος ὁ θεὸς ὑμῶν οὗτος θεὸς τῶν θεῶν καὶ κύριος τῶν κυρίων ὁ θεὸς ὁ μέγας καὶ ἰσχυρὸς καὶ ὁ φοβερός ὅστις οὐ θαυμάζει πρόσωπον οὐδ’ οὐ μὴ λάβῃ δῶρον
18. ποιῶν κρίσιν προσηλύτῳ καὶ ὀρφανῷ καὶ χήρᾳ καὶ ἀγαπᾷ τὸν προσήλυτον δοῦναι αὐτῷ ἄρτον καὶ ἱμάτιον
19. καὶ ἀγαπήσετε τὸν προσήλυτον προσήλυτοι γὰρ ἦτε ἐν γῇ Αἰγύπτῳ
20. κύριον τὸν θεόν σου φοβηθήσῃ καὶ αὐτῷ λατρεύσεις καὶ πρὸς αὐτὸν κολληθήσῃ καὶ τῷ ὀνόματι αὐτοῦ ὀμῇ
21. οὗτος καύχημά σου καὶ οὗτος θεός σου ὅστις ἐποίησεν ἐν σοὶ τὰ μεγάλα καὶ τὰ ἔνδοξα ταῦτα ἃ εἴδοσαν οἱ ὀφθαλμοί σου
22. ἐν ἑβδομήκοντα ψυχαῖς κατέβησαν οἱ πατέρες σου εἰς Αἴγυπτον νυνὶ δὲ ἐποίησέν σε κύριος ὁ θεός σου ὡσεὶ τὰ ἄστρα τοῦ οὐρανοῦ τῷ πλήθει
Lábjegyzetek:
10:1-5 - Isten megújítja a törvény tábláit, bizonyítva folyamatos elkötelezettségét Izrael iránt, még lázadásuk után is. Ez Isten népével kötött szövetségének megújítását jelképezi (lásd még 2 Mózes 34:1-4 és Jeremiás 31:33).
10:12-13 - Mózes engedelmességre és az Úr félelmére hívja Izraelt, hangsúlyozva, hogy az Istennel való kapcsolatot a szeretetnek és a parancsolataihoz való hűségnek kell jellemeznie (lásd még Mikeás 6:8 és János 14:15).
10:14-16 - Mózes emlékeztet bennünket, hogy az ég és a föld az Úré, mégis szeretetből választotta Izraelt. A felhívás, hogy "metéld körül szívedet" azt jelenti, hogy az igazi engedelmességnek belsőnek kell lennie, nem csak külsőnek (lásd még Róma 2:28-29 és Jeremiás 4:4).
10:17-19 - Istent pártatlannak és igazságosnak nevezik, az árvák, özvegyek és idegenek védelmezője. Mózes utasítja Izraelt, hogy kövesse ezt az igazságosságot azáltal, hogy szeretetet és együttérzést mutat a rászorulók felé (lásd még Zsoltárok 68:5 és Jakab 1:27).
10:20-22 - Izráel arra van hivatva, hogy félje és szolgálja Istent, emlékezve azokra a nagyszerű cselekedetekre, amelyeket végzett, amikor kihozta őket Egyiptomból. A hála központi téma, és az Istennel való kapcsolatnak az Ő műveinek elismerésén kell alapulnia (lásd még 5Móz 6:13 és 1 Sámuel 12:24).
Kapcsolódó versek Deuteronômio, 10:
Az 5Mózes 10. fejezete megújítja a hűségre való felhívást. Hogyan kell Izraelnek válaszolnia Isten szeretetére? Ez az alapszöveg beszámol a törvénytáblázatok visszaállításáról, leírja a léviták felelősségét, és a szív körülmetélésére szólít fel. A fejezet kiemeli Isten nagyságát és elfogulatlanságát, az idegenek iránti szeretetet, valamint az Úrnak való félelem és engedelmesség fontosságát. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek összhangban állnak e motiváló fejezet központi témáival.
ApCsel 13:17: "Izráel népének Istene kiválasztotta őseinket, és nagy nemzetté tette a népet Egyiptomban való tartózkodásuk alatt; nagy erővel kihozta őket arról a földről." - Lukács megismétli az 5Mózes 10:22 történelmi összefoglalását Izrael Egyiptomban való növekedéséről.
Róma 2:28-29: "Nem olyan zsidó, aki csak külsőleg, és a körülmetélkedés sem az, aki csupán külső és fizikai. Nem! A zsidó az, aki belsőleg egy, és a körülmetélés a szívé, a Lélek által, nem pedig az írott törvény szerint. Ezekért a dicséret nem emberektől származik, hanem Istentől." - Pál kifejti a 5Móz 10:16-ban említett „szív körülmetélésének” témáját.
1Péter 1:17: "Mivel ti Atyának nevezitek azt, aki elfogulatlanul ítéli meg mindegyikük cselekedeteit, viselkedjetek félelemmel földi utazásotokon." - Péter elmélkedik Isten elfogulatlanságán, amelyet az 5Móz 10:17 említ.
Jakab 1:27: "A vallás, amelyet Isten, a mi Atyánk tisztanak és makulátlannak fogad el, a következő: gondoskodni az árvákról és özvegyekről nehézségeikben, és nem engedni, hogy a világ megrontsa." - Jakab megismétli Istennek az árvák és özvegyek iránti aggodalmát az 5Mózes 10:18-ban.
Kolossé 3:11: "Ebben az új életben már nincs különbség görög és zsidó, körülmetélt és körülmetéletlen, barbár és szkíta, rabszolga és szabad között, de Krisztus a minden és mindenkiben benne van." - Pál az 5Móz 10:19-ben említett Isten idegenek iránti szeretetére elmélkedik, kiterjesztve azt, hogy minden népet magába foglaljon Krisztusban.
FAQ:
Mit kért Isten Izraeltől az aranyborjú bűne után?
Isten arra kérte Izráelt, hogy féljék őt, járjanak az Ő útjain, szeressék Őt, és teljes szívükből szolgálják Őt, engedelmeskedve parancsainak. (5Mózes 10:12-13)
Mit jelentenek a Mózesnek adott törvény új táblái?
Az új táblák az Isten és Izrael közötti szövetség megújítását jelképezik a bálványimádás bűne után. (5Mózes 10:1-5)
Hogyan mutatja ki Isten, hogy gondoskodik Izraelről az 5Mózes 10. fejezetében?
Isten Izraelt választotta különleges népének, megvédte és megáldotta őket hibáik és lázadásaik ellenére. (5Mózes 10:14-15)
Miért kell Izraelnek körülmetélnie a szívét?
A szív körülmetélése a bűnbánat és az Isten iránti valódi engedelmesség szükségességét szimbolizálja, nem csupán külső rituálék. (5Mózes 10:16)
Hogyan írja le Istent az 5Móz 10:17?
Istent úgy írják le, mint „az istenek Istenét és az urak Urát”, nagy, hatalmas és félelmetes, aki nem mutat részrehajlást, és megvédi az elnyomottakat. (5Mózes 10:17)
