1. Bildad de Suás disse então nestes termos:
2. “Quando acabarás de falar a esmo? Terás a sabedoria de nos dizer depois!
3. Por que nos consideras como animais, e por que passamos por estúpidos a teus olhos?
4. Tu, que te rasgas em teu furor, por tua causa a terra ficará abandonada e o rochedo mudará de lugar?
5. Sim, a luz do ímpio se apagará e a chama de seu fogo cessará de alumiar.
6. A luz obscurece na sua tenda e sua lâmpada sobre ele se apagará.
7. Seus passos, antes firmes, serão encurtados, e seus próprios desígnios os farão tropeçar.
8. Seus pés se prendem numa rede, e ele anda sobre malhas.
9. A armadilha agarra seu calcanhar e o alçapão o aperta.
10. Uma corda se esconde na terra para pegá-lo, e uma armadilha, ao longo da vereda.
11. De todas as partes temores o amedrontam e o perseguem passo a passo.
12. A calamidade vem faminta sobre ele e a infelicidade está alerta ao seu lado.
13. A pele de seu corpo é devorada, o filho mais velho da morte devora-lhe os membros.*
14. É arrancado da tenda, onde se sentia seguro, levam-no ao rei dos terrores.*
15. Podes estabelecer-te em sua tenda, que não mais existe; o enxofre é espalhado em seu domínio.
16. Por baixo suas raízes secam, e por cima seus ramos definham.
17. Sua memória apaga-se da terra, nada mais lembra o seu nome na região.
18. É arrojado da luz para as trevas e é desterrado do mundo.
19. Não tem descendente nem posteridade em sua tribo, nem sobrevivente algum em sua morada.
20. O Ocidente está estupefato com sua sorte e o Oriente treme diante dela.
21. Eis o que acontece com as tendas dos ímpios, os lugares habitados pelo homem que não conhece a Deus”.
Bíblia Ave Maria - Minden jog fenntartva.
Lábjegyzetek:
18:1-4 - Bildad kritizálja Jóbot álláspontja miatt, és arra ösztönzi, hogy szenvedését tekintse a bűn következményeként. Ez azt a tendenciát mutatja, hogy valakit keresünk, aki hibáztatható az emberi szenvedésért, figyelmen kívül hagyva a fájdalom összetettségét (lásd még János 9:1-3 és Lukács 13:1-5).
18:5-21 - Bildad leírja a gonoszok sorsát, hangsúlyozva, hogy az igazságtalanság pusztuláshoz vezet. Ez a leírás az isteni megtorlás és igazságosság látomását tárja fel, megmutatva az igazak és a gonoszok közötti különbséget (lásd még Zsoltárok 1:4-6 és Példabeszédek 11:21).
18:22-24 - A sötétség és a pánik képei a gonoszok állapotának leírására szolgálnak. Ez az ábrázolás figyelmeztetés az Istentől való elfordulás következményeire és az igazság világosságában való megmaradás fontosságára (lásd még 1 János 1:5-7 és Efézus 5:8-10).
18:25-21 - Bildad azzal érvel, hogy a csapás nem jön ok nélkül, és az isteni igazságosság győz. Az az elképzelés, hogy Isten igazságos, és a cselekedeteknek következményei vannak, a szenvedés teológiájának sarokköve (lásd még Galata 6:7-8 és Róma 2:6).
18:22 - Bildad azt állítja, hogy a gonoszoknak nincs reményük a halál után, és rávilágít arra, hogy Isten alapelvei szerint kell élniük az értelmes élet biztosítása érdekében. A túlvilágról való elmélkedés központi helyet foglal el a keresztény hitben (lásd még Máté 25:46 és 1Péter 1:3-4).
Kapcsolódó versek Jó, 18:
A Jób 18. fejezete Bildad második beszédét hozza. Hogyan írja le a gonoszok sorsát? Ez az élénk szöveg komor képet fest a bűnösök feletti isteni ítéletről. A fejezet olyan témákat tár fel, mint az isteni igazságszolgáltatás elkerülhetetlensége, a gonoszok terrorja és a gonosztevők kitörölt emlékezete. A 18. Jób Isten ítéletének megalkuvást nem ismerő nézetét képviseli, amely implicit módon Jóbra vonatkozik. Vizsgáljunk meg velünk öt bibliai részt, amelyek az ebben a provokatív fejezetben bemutatott erőteljes képekről szólnak.
Zsoltárok 37:35-36: "Láttam egy gonosz és kegyetlen embert, aki úgy virágzott, mint egy lombos fa szülőföldjén, de hamarosan eltűnt; bár kerestem, nem találtam." - Ezek a versek visszhangozzák Bildad beszédét a Jób 18-ban a gonoszok sorsáról.
Példabeszédek 13:9: "Az igazak világossága fényesen világít, de a gonoszok lámpása kialszik." - Ez a közmondás a Jób 18:5-6 témáját tükrözi, ahol Bildad arról beszél, hogy a gonoszok fénye kialszik.
Ésaiás 14:20-21: "Nem lesz olyan temetésed, mint az övék, mert elpusztítottad nemzetedet, és megölted népedet. A gonosztevők leszármazottai soha többé ne kerüljenek szóba! Készítsen helyet, ahol megölheti gyermekeit; szenvedni fognak őseik bűnéért. Nem kelnek fel, hogy örököljék a földet, és nem építenek városokat, hogy betöltsék a világot." - Ez a gonoszok sorsáról szóló rész Bildád leírásához kapcsolódik a Jób 18:19-21-ben.
Máté 7:26-27: "De mindenki, aki hallja ezeket a szavaimat, és nem cselekszi azokat, olyan, mint a bolond, aki homokra építette a házát. Esett az eső, kiáradtak a folyók, fújtak a szelek, és nekiütköztek annak a háznak, és az ledőlt. És az esése nagyszerű volt." - Jézus példázata a homokra épített házról a Jób 18:14-15 témáját visszhangozza a gonoszok bizonytalanságáról.
2Péter 2:17: "Ezek az emberek víz nélküli szökőkutak és a vihar által sodort köd. A legsűrűbb sötétség nekik van fenntartva." - Péter leírása a hamis tanítókról Bildad nyelvezetére vonatkozik a Jób 18:18-ban, amely arról szól, hogy a gonoszok a sötétségből a sötétségbe taszítják.
FAQ:
Mit vitat Bildad Jób ellen a Jób 18-ban?
Bildad arroganciával vádolja Jóbot, és azt állítja, hogy a gonoszok sorsa a pusztulás. Azt sugallja, hogy Jób a bűne miatt szenved. (Jób 18:5-21)
Hogyan írja le Bildad a gonoszok végét?
Azt mondja, hogy a gonoszokat megemészti a csapás, emlékük eltűnik, leszármazottjaik pedig elpusztulnak, ami arra utal, hogy Jób el van ítélve. (Jób 18:5-21)
Miért fedd meg Bildad Jóbot?
Feldühíti Jób ellenállása, és ragaszkodik ahhoz, hogy Isten mindig megbüntesse a gonoszokat, ami arra utal, hogy Jóbnak el kell ismernie bűnösségét. (Jób 18:2-4)
Mi a sorsa az igazságtalanoknak Bildad szerint?
Azt állítja, hogy az igazságtalanokat kiirtják, házukat elpusztítják, emléküket pedig eltörlik a földről, ez a sors, amire utal, Jób sorsa. (Jób 18:14-19)
Miben különbözik Bildad igazságosságról alkotott nézete Jóbétól?
Bildad úgy véli, hogy a szenvedés mindig bűnt jelez, Jób viszont azt állítja, hogy az igazak is szenvedhetnek igazságtalanul. (Jób 18:5-21)
