1. Da antwortete Bildad von Schuach und sprach:
2. Wann endlich macht ihr Schluss mit den Reden? / Nehmt Einsicht an, dann reden wir.
3. Warum sind wir wie Vieh geachtet, / gelten als unrein in euren Augen?
4. Du zerfleischt dich selbst in deinem Zorn. / Soll deinetwegen die Erde sich entvölkern, / der Fels von seiner Stelle rücken?
5. Ja, der Frevler Licht erlischt, / die Flamme seines Feuers strahlt nicht auf.
6. Das Licht in seinem Zelte wird finster, / seine Leuchte über ihm erlischt.
7. Eng werden seine gewaltigen Schritte, / sein eigener Plan bringt ihn zu Fall.
8. Denn mit seinen Füßen gerät er ins Netz / und über Flechtwerk schreitet er dahin.
9. Das Klappnetz packt ihn an der Ferse, / die Schlinge hält ihn fest.
10. Versteckt am Boden liegt sein Fangstrick, / die Falle für ihn auf dem Pfad.
11. Ringsum ängstigen ihn Schrecken / und scheuchen ihn auf Schritt und Tritt.
12. Hungrig nach ihm ist sein Unheil, / das Verderben steht bereit zu seinem Sturz.
13. Es frisst die Glieder seines Leibes, / seine Glieder frisst des Todes Erstgeborener.
14. Ausgerissen wird er aus seinem Zelt, aus seiner Zuversicht, / es treibt ihn fort zum König der Schrecken.
15. Ihm Fremdes wohnt in seinem Zelt, / Schwefel wird auf seinen Hof gestreut.
16. Von unten her verdorren seine Wurzeln, / von oben welken seine Zweige.
17. Sein Andenken schwindet von der Erde, / kein Name bleibt ihm weit und breit.
18. Sie stoßen ihn vom Licht in die Finsternis / und jagen ihn vom Erdkreis fort.
19. Kein Spross, kein Stamm bleibt ihm in seinem Volk, / am Ort seines Aufenthaltes keiner, der ihn überlebt.
20. Über seinen Tag schaudern die im Westen, / die im Osten packt das Grauen.
21. Ja, so geht es mit den Wohnungen des Frevlers, / mit dem Ort des Menschen, der Gott nicht kennt.
Lábjegyzetek:
18:1-4 - Bildad kritizálja Jóbot álláspontja miatt, és arra ösztönzi, hogy szenvedését tekintse a bűn következményeként. Ez azt a tendenciát mutatja, hogy valakit keresünk, aki hibáztatható az emberi szenvedésért, figyelmen kívül hagyva a fájdalom összetettségét (lásd még János 9:1-3 és Lukács 13:1-5).
18:5-21 - Bildad leírja a gonoszok sorsát, hangsúlyozva, hogy az igazságtalanság pusztuláshoz vezet. Ez a leírás az isteni megtorlás és igazságosság látomását tárja fel, megmutatva az igazak és a gonoszok közötti különbséget (lásd még Zsoltárok 1:4-6 és Példabeszédek 11:21).
18:22-24 - A sötétség és a pánik képei a gonoszok állapotának leírására szolgálnak. Ez az ábrázolás figyelmeztetés az Istentől való elfordulás következményeire és az igazság világosságában való megmaradás fontosságára (lásd még 1 János 1:5-7 és Efézus 5:8-10).
18:25-21 - Bildad azzal érvel, hogy a csapás nem jön ok nélkül, és az isteni igazságosság győz. Az az elképzelés, hogy Isten igazságos, és a cselekedeteknek következményei vannak, a szenvedés teológiájának sarokköve (lásd még Galata 6:7-8 és Róma 2:6).
18:22 - Bildad azt állítja, hogy a gonoszoknak nincs reményük a halál után, és rávilágít arra, hogy Isten alapelvei szerint kell élniük az értelmes élet biztosítása érdekében. A túlvilágról való elmélkedés központi helyet foglal el a keresztény hitben (lásd még Máté 25:46 és 1Péter 1:3-4).
Kapcsolódó versek Das Buch Ijob, 18:
A Jób 18. fejezete Bildad második beszédét hozza. Hogyan írja le a gonoszok sorsát? Ez az élénk szöveg komor képet fest a bűnösök feletti isteni ítéletről. A fejezet olyan témákat tár fel, mint az isteni igazságszolgáltatás elkerülhetetlensége, a gonoszok terrorja és a gonosztevők kitörölt emlékezete. A 18. Jób Isten ítéletének megalkuvást nem ismerő nézetét képviseli, amely implicit módon Jóbra vonatkozik. Vizsgáljunk meg velünk öt bibliai részt, amelyek az ebben a provokatív fejezetben bemutatott erőteljes képekről szólnak.
Zsoltárok 37:35-36: "Láttam egy gonosz és kegyetlen embert, aki úgy virágzott, mint egy lombos fa szülőföldjén, de hamarosan eltűnt; bár kerestem, nem találtam." - Ezek a versek visszhangozzák Bildad beszédét a Jób 18-ban a gonoszok sorsáról.
Példabeszédek 13:9: "Az igazak világossága fényesen világít, de a gonoszok lámpása kialszik." - Ez a közmondás a Jób 18:5-6 témáját tükrözi, ahol Bildad arról beszél, hogy a gonoszok fénye kialszik.
Ésaiás 14:20-21: "Nem lesz olyan temetésed, mint az övék, mert elpusztítottad nemzetedet, és megölted népedet. A gonosztevők leszármazottai soha többé ne kerüljenek szóba! Készítsen helyet, ahol megölheti gyermekeit; szenvedni fognak őseik bűnéért. Nem kelnek fel, hogy örököljék a földet, és nem építenek városokat, hogy betöltsék a világot." - Ez a gonoszok sorsáról szóló rész Bildád leírásához kapcsolódik a Jób 18:19-21-ben.
Máté 7:26-27: "De mindenki, aki hallja ezeket a szavaimat, és nem cselekszi azokat, olyan, mint a bolond, aki homokra építette a házát. Esett az eső, kiáradtak a folyók, fújtak a szelek, és nekiütköztek annak a háznak, és az ledőlt. És az esése nagyszerű volt." - Jézus példázata a homokra épített házról a Jób 18:14-15 témáját visszhangozza a gonoszok bizonytalanságáról.
2Péter 2:17: "Ezek az emberek víz nélküli szökőkutak és a vihar által sodort köd. A legsűrűbb sötétség nekik van fenntartva." - Péter leírása a hamis tanítókról Bildad nyelvezetére vonatkozik a Jób 18:18-ban, amely arról szól, hogy a gonoszok a sötétségből a sötétségbe taszítják.
FAQ:
Mit vitat Bildad Jób ellen a Jób 18-ban?
Bildad arroganciával vádolja Jóbot, és azt állítja, hogy a gonoszok sorsa a pusztulás. Azt sugallja, hogy Jób a bűne miatt szenved. (Jób 18:5-21)
Hogyan írja le Bildad a gonoszok végét?
Azt mondja, hogy a gonoszokat megemészti a csapás, emlékük eltűnik, leszármazottjaik pedig elpusztulnak, ami arra utal, hogy Jób el van ítélve. (Jób 18:5-21)
Miért fedd meg Bildad Jóbot?
Feldühíti Jób ellenállása, és ragaszkodik ahhoz, hogy Isten mindig megbüntesse a gonoszokat, ami arra utal, hogy Jóbnak el kell ismernie bűnösségét. (Jób 18:2-4)
Mi a sorsa az igazságtalanoknak Bildad szerint?
Azt állítja, hogy az igazságtalanokat kiirtják, házukat elpusztítják, emléküket pedig eltörlik a földről, ez a sors, amire utal, Jób sorsa. (Jób 18:14-19)
Miben különbözik Bildad igazságosságról alkotott nézete Jóbétól?
Bildad úgy véli, hogy a szenvedés mindig bűnt jelez, Jób viszont azt állítja, hogy az igazak is szenvedhetnek igazságtalanul. (Jób 18:5-21)
