Zakariás könyve, 14
1. Nézd, elérkezik a nap az Úr számára, amikor szétosztják zsákmányodat.
2. Az Úr minden népet harcba gyûjt Jeruzsálem ellen. Elfoglalják a várost, kifosztják a házakat, meggyalázzák az asszonyokat. A város fele fogságba megy. A lakosság másik részét azonban nem ûzik el a városból.
3. Akkor az Úr kivonul és harcba száll: harcolni fog a népek ellen, amint háború idején szokás harcolni.
4. Lába azon a napon az Olajfák-hegyére hág, amely Jeruzsálemmel szemben áll, keletre, s az Olajfák-hegye középen kelet-nyugati irányban kettéválik, úgyhogy egy igen mély völgy keletkezik. A hegy egyik fele északra, a másik fele dél felé húzódik vissza.
5. A Hinnom völgye pedig beomlik Goától a Jasolig. Beomlik úgy, amint már Uzijának, Júda királyának idejében is beomlott a földrengés következtében. Az Úr, a te Istened pedig bevonul, és vele együtt a szentek is, mindnyájan.
6. Azon a napon nem lesz többé sem hideg, sem fagy.
7. Csodálatos nap lesz - csak az Úr ismeri. Nem lesz nappal és nem lesz éjjel; és este is világos lesz.
8. Azon a napon élõ víz fakad Jeruzsálemben. Az egyik fele a keleti tenger felé, a másik fele a nyugati tenger felé folyik: télen és nyáron így lesz.
9. Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen, és az õ neve lesz az egyetlen.
10. Az egész ország síkság lesz. Gebától egészen Rimmonig, amely a Negeben van. Jeruzsálemet magasra emelik, de minden a maga helyén marad. Benjamin kapujától az Elsõ-kapu tájékáig, vagyis a Vártorony kapujáig, valamint Hananeel tornyától a királyi sajtóig
11. mindenütt lakni fognak benne. Átok nem sújt többé semmit; biztonságban élnek majd Jeruzsálemben.
12. Ez lesz a csapás, mellyel az Úr minden népet sújt, amiért Jeruzsálem ellen harcolt. Szétmállik a testük még amikor lábon járnak, szétmállik a szemük a gödrében, szétmállik a nyelvük a szájukban.
13. Azon a napon nagy rémületet támaszt köztük az Úr: mindenki megragadja a másik kezét, és kezet emelnek egymásra.
14. Júda is küzd majd Jeruzsálemben. Minden körülöttük élõ népnek összehordják a kincsét: aranyat, ezüstöt és tömérdek ruhát.
15. Ugyanez a csapás sújtja a lovakat és az öszvéreket, a tevéket és a szamarakat is, és minden állatot, amely a táborukban lesz.
16. Aki életben marad azokból a népekbõl, amelyek felvonultak Jeruzsálem ellen, évrõl évre feljön és leborul a Király, a Seregek Ura elõtt, és megünnepli a sátoros ünnepet.
17. S azoknak, akik a föld nemzetségei közül nem jönnek fel Jeruzsálembe, hogy leboruljanak a Király, a Seregek Ura elõtt, nem esik majd esõ.
18. Ha Egyiptom népe nem vonul és nem jön fel, ugyanaz a csapás sújtja õket, amellyel az Úr azokat a nemzeteket fogja sújtani, amelyek nem jönnek fel, hogy megünnepeljék a sátoros ünnepet.
19. Így bûnhõdik Egyiptom, és így bûnhõdik minden nép, amely nem jön fel, hogy megünnepelje a sátoros ünnepet.
20. Azon a napon még a lovak csengõjére is ez lesz írva. "Az Úr szent tulajdona." Az Úr templomában pedig olyanok lesznek az edények, mint a csészék az oltár elõtt.
21. Minden edény, ami csak Jeruzsálemben és Júdában lesz, a Seregek Urának szent tulajdona lesz. Azok, akik áldozatot akarnak bemutatni, eljönnek, vesznek belõlük, és fõznek bennük. Nem lesznek többé kereskedõk a Seregek Urának templomában azon a napon.
