Jelenések könyve, 19

1. Aztán hallottam, hogy nagy sokaság zengi a mennyben, ezt mondva: "Alleluja! Üdv, dicsõség és hatalom legyen a mi Istenünknek,

2. mert igazak és igazságosak ítéletei! Elítélte a nagy kéjnõt, aki megrontotta a földet paráznaságával és megbosszulta rajta szolgái vérét, melyet keze ontott ki."

3. Másodszor is felhangzott: "Alleluja! És a parázna asszony füstje felszáll, örökkön-örökké!"

4. A huszonnégy vén és a négy élõlény leborult, imádták a trónon ülõ Istent, ezekkel a szavakkal: "Amen! Alleluja!"

5. És a trónról hang tört elõ, s így szólt: "Dicsõítsétek Istenünket, akik szolgáltok neki és félitek, kicsik és nagyok!"

6. És hallottam, mint hatalmas tömeg moraját, mint nagy vizek zúgását, mint zengõ mennydörgés robaját: "Alleluja! Megkezdte uralmát Urunk, Istenünk, a Mindenható.

7. Örüljünk, ujjongjunk és dicsõítsük, mert eljött a Bárány menyegzõjének napja. Menyasszonya felkészült.

8. Megadatott neki, hogy ragyogó fehér patyolatba öltözzék." A patyolat a szentek igaz tetteit jelenti.

9. Ekkor hozzám fordult: "Írd! Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzõi lakomájára!" Majd folytatta: "Istennek ezek a szavai igazak."

10. Lába elé borultam, hogy imádjam, de õ így szólt: "Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok, neked és testvéreidnek, akik tanúságot tesznek Jézusról. Az Istent imádd!" Mert Jézus tanúsága a prófétaság lelke.

11. Ekkor nyitva láttam az eget. Egyszerre egy fehér ló jelent meg. Aki rajta ült, azt Hûségesnek és Igaznak hívták. Igazságosan ítél és harcol.

12. Szeme olyan, mint a lobogó tûz, fején sok korona, ráírva a név, amelyet senki sem tud, csak õ.

13. Vértõl ázott ruha van rajta, a nevét Isten Igéjének hívják.

14. Az égi seregek fehér lovon kísérik, tiszta fehér patyolatba öltözve.

15. Szájából éles kard tör elõ, hogy lesújtson a nemzetekre. Vasvesszõvel kormányozza majd õket, és tapossa a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját.

16. Öltözetén a csípõ körül ez a név volt felírva: Királyok Királya és Urak Ura.

17. Láttam, hogy egy angyal áll a napban. Nagy szóval kiáltotta az égen repülõ madaraknak: "Gyertek, gyûljetek össze az Isten nagy lakomájára.

18. Egyétek a királyok húsát, a vezérek húsát, a bajnokok húsát, a lovak és lovasok húsát, minden szabadnak és rabszolgának, kicsinek és nagynak a húsát!"

19. Majd láttam: A vadállat és a föld királyai összegyûltek a seregeikkel együtt, hogy harcra keljenek a Lovassal és seregével.

20. De ezek elfogták a vadállatot és vele együtt a hamis prófétát, aki csodákat tett, és félrevezette velük azokat, akik a vadállat bélyegét viselték, és a képmását imádták. Elevenen bevetették mind a kettõt a kénköves, tüzes tóba.

21. A többit a Lovas kardja ölte meg, amely a szájából tört elõ. És az összes madár jóllakott a húsukból.