Jeremiás könyve, 38

1. Akkor Mattan fia, Sefatja, Paschur fia, Gedalja, Selemja fia, Juchal és Melkija fia, Paschur meghallotta azt a szózatot, amelyet Jeremiás ezekkel a szavakkal intézett az egész néphez:

2. "Ezt mondja az Úr: Aki ebben a városban marad, az mind kard, éhínség vagy döghalál áldozata lesz; aki azonban elmenekül és megadja magát a káldeusoknak, élni fog, zsákmányul kapja életét, és így életben marad.

3. Ezt mondja az Úr: Ez a város a babiloni király seregének kezére kerül, el fogja foglalni."

4. Ezek a vezetõ emberek így szóltak a királyhoz: "Ölesd meg, kérünk, ezt az embert, mert szánt szándékkal megbénítja a városban maradt harcosok kezét, sõt, az egész nép kezét is, ha ilyesmit beszél nekik. Ez az ember ugyanis a népnek nem a javát keresi, hanem inkább a romlását."

5. Erre Cidkija király így válaszolt: "Hiszen a kezetekben van; a király semmit nem tehet ellenetek."

6. Erre megfogták Jeremiást és Malkija királyfi ciszternájába vetették, amely az õrség udvarán van; kötélen engedték le bele. Víz nem volt a ciszternában, csak sár; így Jeremiás belesüppedt a sárba.

7. Ám a kusita Ebed-Melech, a királyi palota egyik udvari tisztje meghallotta, hogy Jeremiást a ciszternába vetették. A király éppen a Benjamin-kapunál volt.

8. Akkor Ebed-Melech kijött a palotából, és így szólt a királyhoz:

9. "Uram, királyom! Ezek az emberek igen gonosz dolgot vittek végbe Jeremiás próféta ellen, amikor a ciszternába dobták, hogy ott meghaljon."

10. Erre a király ezt a parancsot adta a kusita Ebed-Melechnek: "Végy magad mellé három embert innen, és húzd ki Jeremiás prófétát a ciszternából, mielõtt meghalna!"

11. Ebed-Melech tehát embereket vett maga mellé, bement a palotába, a ruhafélék tárába, és kihozott onnan néhány ócska, szakadozott ruhadarabot, majd kötélen leengedte õket Jeremiásnak a ciszternába.

12. Aztán így szólt a kusita Ebed-Melech Jeremiáshoz: "Ezeket az ócska, szakadozott ruhadarabokat tedd a hónod alá a kötélre." Jeremiás úgy is tett.

13. Így aztán kiemelték Jeremiást a kötelek segítségével és kihozták a ciszternából. Jeremiás továbbra is az õrség udvarában maradt.

14. Aztán magához hívatta Cidkija király Jeremiás prófétát az Úr templomába vezetõ harmadik bejárathoz. "Szeretnék valamit kérdezni tõled - mondta a király Jeremiásnak -, de ne titkolj el elõlem semmit sem."

15. Jeremiás így válaszolt Cidkijának: "Ha nyíltan szólok hozzád, vajon nem sújtasz-e halállal? És ha tanácsot adok, úgysem hallgatsz rám."

16. Erre Cidkija király titkon megesküdött Jeremiásnak: "Amint igaz, hogy él az Úr, aki az életet adta nekünk, nem adlak halálra és nem szolgáltatlak ki ezeknek a férfiaknak a kezére, akik az életedre törnek."

17. Jeremiás tehát így beszélt Cidkijához: "Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, Izrael Istene: Ha kimenekülsz és megadod magad a babiloni király vezéreinek, megmented életedet; ezt a várost sem gyújtják fel, és életben maradsz családoddal együtt.

18. De ha nem menekülsz ki, és nem adod meg magad a babiloni király vezéreinek, ez a város a káldeusok kezére kerül, és lángba borítják; te magad sem menekülsz meg kezüktõl."

19. Cidkija király erre így felelt Jeremiásnak: "Félek azoktól a júdaiaktól, akik már a káldeusokhoz szöktek; hátha kezükbe kerülök, aztán csúfot ûznek belõlem."

20. "Nem kerülsz - válaszolta Jeremiás -, csak hallgass az Úr szavára, amelyet hozzád intéztem. Mert így jó dolgod lesz és életben maradsz.

21. Ha pedig vonakodol kimenekülni, akkor halld azt, amit mutatott nekem az Úr:

22. Azokat az asszonyokat, akik megmaradtak Júda királyának palotájában, kivezetik majd Babilon királyának fõembereihez. És ezt a gúnydalt éneklik: Rászedtek és félrevezettek a bizalmas barátaid. Ugye, most iszapba süppedt a lábad? Õk meg odébbálltak!

23. Valóban összes feleségedet és gyermekedet kivezetik majd a káldeusokhoz; te magad sem menekülsz meg kezükbõl, hanem Babilon királyának fogságába jutsz. És ezt a várost is tûz emészti meg."

24. Cidkija erre így szólt Jeremiáshoz: Vigyázz, ne tudja meg senki ezt a beszélgetést, nehogy halállal lakolj!

25. Ha pedig a fõemberek meghallják, hogy beszéltem veled, és erre elmennek hozzád ezzel a kérdéssel: "Add tudtunkra, hogy mit beszéltél a királlyal, ne titkolj el elõlünk semmit, mert különben halálra adunk",

26. akkor ezt válaszold nekik: "A király elé terjesztettem azt a kérésemet, hogy ne vitessen vissza Jehonatan házába, nehogy meghaljak ott."

27. Valóban el is mentek a fõemberek Jeremiáshoz, hogy kikérdezzék, s õ pontosan úgy válaszolt nekik, ahogy a király meghagyta. Erre békében hagyták, mert nem tudtak meg semmit a beszélgetésbõl.

28. Jeremiás az õrség udvarában maradt egészen addig a napig, amelyen Jeruzsálemet elfoglalták. Jeruzsálem elfoglalása így történt: