1. Az országot a méd Dárius foglalta el hatvankét éves korában.

2. Dárius jónak látta, hogy birodalma fölé százhúsz satrapát állítson, az ország minden része fölé egyet;

3. ezek fölé három fõfelügyelõt rendelt, hogy a satrapák nekik adjanak számot, és a király ne szenvedjen kárt. Ezek közül az egyik Dániel volt.

4. Ez a Dániel kiválóbbnak bizonyult a fõfelügyelõknél és a satrapáknál, mert nagyszerû tehetsége volt. Ezért a királynak az volt a szándéka, hogy egész birodalma fölé rendeli.

5. Ám a felügyelõk és a satrapák arra törekedtek, hogy állami szempontból valami vétséget találjanak Dánielben, amit felhozhatnának ellene. De nem tudtak semmiféle ürügyet vagy vádat találni ellene, mert olyan hûséges volt; nem lehetett benne hibát vagy vétséget lelni.

6. Ezért azt mondták ezek a férfiak: "Ebben a Dánielben nem találunk semmi hibát, hacsak rajta nem kapjuk valamin, ami Istenének törvényébõl adódik."

7. Ekkor a fõfelügyelõk és a satrapák a király elé járultak és azt mondták neki: "Dárius király, örökké élj!

8. Országod fõfelügyelõi és satrapái, tanácsosai és vezérei megállapodtak abban, hogy királyi határozatot kellene kibocsátani, és szigorú tilalmat elrendelni, hogy aki harminc napon belül rajtad kívül, ó király, bárki máshoz fordul, akár istenhez, akár emberhez valamely kéréssel, azt az oroszlánok barlangjába kell vetni.

9. Azért, ó király, add ki a tilalmat és írd alá az írást, hogy a médek és a perzsák soha meg nem változtatható törvénye szerint ne lehessen megváltoztatni."

10. Dárius király alá is írta az okmányt és a tilalmat.

11. Dániel tudta, hogy kibocsátották a rendeletet. Mégis bement a házába, és felsõ termének Jeruzsálem felé nyíló ablakánál naponta háromszor térdre borult. Imádkozott és magasztalta Istenét, ahogyan azelõtt is tette.

12. Ezek az emberek azonban rátörtek, és rajtakapták Dánielt, amint éppen Istenéhez imádkozott.

13. Erre elmentek, és kérdést intéztek a királyhoz a királyi tilalom ügyében: "Király, nemde rendeletet adtál ki, hogy aki harminc napon belül rajtad kívül, ó király, bárki máshoz fordul, akár istenhez, akár emberhez valamely kéréssel, azt az oroszlánok barlangjába kell vetni?" A király azt felelte nekik: "Valóban így van a médek és a perzsák soha meg nem változtatható törvénye szerint."

14. Erre azt mondták a királynak: "Dániel, aki Júda foglyai közül való, nem törõdik veled és tilalmaddal, amelyet kiadtál. Naponta három ízben elvégzi imádságát."

15. Amikor a király ezt meghallotta, nagyon elszomorodott miatta. Megkísérelte, hogy megmentse Dánielt; egészen napnyugtáig azon fáradozott, hogy valami kibúvót találjon számára.

16. De azok az emberek rátámadtak a királyra és kijelentették: "Tudd meg, király, hogy a médek és perzsák törvénye szerint semmiféle tilalmat vagy rendeletet, amelyet a király kiad, nem lehet megváltoztatni."

17. Erre a király kiadta a parancsot, Dánielt elõvezették és az oroszlánok barlangjába vetették. A király azt mondta Dánielnek: "A te Istened, akit állhatatosan tisztelsz, meg fog menteni."

18. Aztán hoztak egy követ és a barlang szájához tették. Lepecsételték a király gyûrûjével és a fõemberek gyûrûjével, nehogy valami is történjen, ami változtatna Dániel sorsán.

19. Ezután a király visszatért palotájába. Éhgyomorral tért nyugovóra, s mellékfeleségei se mehettek be hozzá. Az álom is elkerülte.

20. A király már kora hajnalban fölkelt, és sietve az oroszlánok barlangjához ment.

21. Amint a barlanghoz közeledett, panaszos szóval Dánielt emlegette. Ezt mondta a király Dánielnek: "Dániel, az élõ Isten szolgája! A te Istened, akit te állhatatosan tiszteltél, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól?"

22. Dániel így felelt a királynak: "Király, örökké élj!

23. Istenem elküldte angyalát, és bezárta az oroszlánok száját. Nem engedte, hogy ártsanak nekem, mert ártatlannak talált. De ellened se követtem el vétséget, ó király!"

24. A király nagyon megörült s megparancsolta, hogy Dánielt húzzák ki a barlangból. Amikor Dánielt kihúzták a barlangból, semmiféle sérülés nem volt rajta, mert bízott Istenében.

25. A király parancsára elõvezették azokat a férfiakat, akik Dánielt bevádolták. Aztán gyermekeikkel és feleségeikkel együtt az oroszlánok barlangjába vetették õket. Még a mélyére sem értek, az oroszlánok máris nekik estek és minden csontjukat összetörték.

26. Ekkor Dárius király levelet írt minden népnek, nemzetnek és nyelvnek, szerte az egész földön: Sok-sok üdvözlet nektek!

27. Rendeletet bocsátottam ki, hogy birodalmam egész területén rettegjétek és féljétek Dániel Istenét. Mert õ az élõ Isten, aki örökké megmarad. Királyságának nem lesz vége, és uralma örökké tart.

28. Megment és megszabadít, jeleket és csodákat visz végbe az égen és a földön. Kiszabadította Dánielt az oroszlánok karmai közül.

29. Dánielnek ettõl fogva jó sora volt Dárius uralma idején, és a perzsa Cirusz uralkodása alatt.





“Não se desencoraje se você precisa trabalhar muito para colher pouco. Se você pensasse em quanto uma só alma custou a Jesus, você nunca reclamaria!” São Padre Pio de Pietrelcina