Jeremiás könyve, 39

1. Cidkijának, Júda királyának 9. esztendejében, a tizedik hónapban, Nebukadnezár babiloni király felvonult egész seregével Jeruzsálem alá, és ostrom alá vette.

2. Cidkija 11. évében, a negyedik hónapban, a hónap kilencedik napján rést ütöttek a város falán.

3. Erre bevonult a babiloni király összes vezére, és megszállták a középsõ kapu környékét. Ezek: Nergalszárecer, a Szin-Magirból való fejedelem, a fõparancsnok; Nebushazbán fõtiszt és Babilon királyának többi fõembere.

4. Amikor Júda királya, Cidkija ezt látta, a sötétség leple alatt elmenekült, valamennyi harcosával együtt. A királyi kerten keresztül hagyták el a várost, a két fal közötti kapun át, és Araba felé vették útjukat.

5. De a káldeusok serege ûzõbe vette õket és elfogták Cidkiját a jerikói síkságon. Foglyul ejtették s elvitték Nebukadnezárhoz, Babilon királyához, a Hamat földjén lévõ Riblába, hogy ítéletet tartson fölötte.

6. A babiloni király ekkor megölette Riblában Cidkijának a fiait a szeme láttára; Júda valamennyi vezetõ emberét is halálra adta Babilon királya.

7. Aztán megvakíttatta Cidkiját, és bilincsbe verve Babilonba hurcolta.

8. A káldeusok felgyújtották a királyi palotát és a magánházakat, majd lerombolták Jeruzsálem falait.

9. Nebuzaradán meg, a testõrség parancsnoka, Babilonba hurcoltatta azokat, akik a nép közül megmaradtak a városban; aztán azokat is, akik átszöktek hozzá, és az életben maradt kézmûveseket.

10. A szegény köznépbõl némelyeket Júda földjén hagyott Nebuzaradán, a testõrség parancsnoka, sõt szõlõket és szántóföldeket adott nekik.

11. Jeremiásra vonatkozóan ezt a parancsot adta Nebukadnezár babiloni király Nebuzaradánnak, a testõrség parancsnokának:

12. Vedd magadhoz és viselj rá gondot! Ne tégy vele semmi rosszat, hanem bánj vele úgy, ahogy akarja.

13. Erre [Nebuzaradán, a testõrség parancsnoka] Nebushazbán fõtiszt, Nergalszárecer fõparancsnok, meg a babiloni király többi vezére embereket küldött

14. és embereket küldtek, és elhozatták Jeremiást az õrség udvarából, s azt is megengedték neki, hogy szabadon járjon-keljen. Így ezután a nép között lakott.

15. Amikor Jeremiás még az õrség udvarában tartózkodott, az Úr ezt a szózatot intézte hozzá:

16. Menj, és mondd meg a kusita Ebed-Melechnek: Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Bizony beteljesítem szavaimat: veszedelmet hozok erre a városra, és nem jólétet. De amikor ez végbemegy majd azon a napon a szemed láttára,

17. megmentelek téged azon a napon - mondja az Úr. Nem kerülsz azok kezére, akiktõl félsz.

18. Egész biztosan megszabadítalak; nem pusztulsz el kard élén, hanem zsákmányul kapod életedet, mivel bíztál bennem - mondja az Úr.