Jelenések könyve, 20

1. Aztán láttam, hogy egy angyal szállt alá a mennybõl, a mélység kulcsa volt nála, és nagy láncot tartott a kezében.

2. Megragadta a sárkányt, az õskígyót, vagyis az ördögöt, a sátánt, és ezer évre láncra verte.

3. Letaszította a mélységbe, bezárta, és lepecsételte, hogy ne vezesse félre többé a népeket, míg le nem jár az ezer esztendõ. Akkor rövid idõre szabadon engedik.

4. Ezután trónokat láttam, azok ültek rajtuk, akikre az ítélkezést bízták. És (láttam) a lelkeket, akiket Jézus melletti tanúságtételükért és az Isten szaváért lefejeztek, akik nem borultak le sem a vadállat, sem képmása elõtt, sem bélyegét nem viselték homlokukon vagy karjukon. Életre keltek, és ezer évig uralkodtak Krisztussal.

5. A többi halott csak akkor kelt életre, amikor eltelt az ezer esztendõ. Ez az elsõ feltámadás.

6. Boldog és szent, akinek része van az elsõ feltámadásban. A második halálnak ezeken nincs hatalma, hanem Istennek és Krisztusnak lesznek papjai, és ezer évig uralkodnak vele.

7. Amikor eltelik az ezer esztendõ, a sátán kiszabadul börtönébõl,

8. és útra kel, hogy a föld négy sarkán félrevezesse a népeket, Gógot és Magógot, és harcra toborozza õket. Számuk annyi, mint a tenger fövenye.

9. Felvonultak szerte az egész földön, bekerítették a szentek táborát és a szeretett várost. És tûz szállt le az égbõl és elemésztette õket.

10. A sátánt, aki félrevezette õket, kénköves, tüzes tóba vetették - itt fog gyötrõdni a vadállattal és a hamis prófétával éjjel-nappal, örökkön-örökké.

11. Akkor hatalmas ragyogó trónt láttam, és a rajta ülõt, akinek tekintete elõl menekült a föld s az ég, de nem maradt számukra hely.

12. Láttam, hogy trónja elõtt állnak a halottak, kicsinyek és nagyok. Könyveket nyitottak ki. Kinyitottak egy másik könyvet is, az élet könyvét. A halottak fölött ítélkeztek, ahogy a könyvekben fel volt jegyezve, a tetteik szerint.

13. A tenger visszaadta a beleveszett halottakat. A halál és az alvilág is visszaadta halottjait, és mindenki fölött ítéletet tartottak a tettei alapján.

14. A halált és az alvilágot a tüzes tóba vetették. A tüzes tó a második halál.

15. Aki nem volt beírva az élet könyvébe, azt a tüzes tóba vetették.