Trouvé 4684 Résultats pour: Mel
Ekkor az Úr azt mondta a sátánnak: "Nos, a kezedbe adom, csak az életét kíméld!" (Jób könyve 2, 6)
Õ azonban így válaszolt neki: "Mint valami féleszû asszony, úgy beszélsz. Ha a jót elfogadjuk Isten kezébõl, miért ne fogadnánk el a rosszat is?" Mindamellett nem vétkezett Jób az ajkával. (Jób könyve 2, 10)
Jóbnak három barátja értesült a csapásokról, amelyek rászakadtak, és eljöttek hazájukból: Elifáz Temánból, Bildád Suachból és Cofár Naamából. Megállapodtak egymás közt, hogy elmennek hozzá, kifejezik együttérzésüket és megvigasztalják. (Jób könyve 2, 11)
Amikor távolból ráemelték tekintetüket, nem ismerték meg. Hangos sírásban törtek ki, megszaggatták ruhájukat és hamut szórtak a fejükre. (Jób könyve 2, 12)
Hét nap és hét éjjel mellette ültek a földön, és egyik sem szólt hozzá egy szót sem. Látták ugyanis, hogy igen nagy a fájdalma. (Jób könyve 2, 13)
Vesszen a nap, amikor világra jöttem, az éj, amelyen azt mondták: "Fiú fogantatott." (Jób könyve 3, 3)
Fejedelmek mellett, akiknek volt aranyuk, akik megtöltötték házukat ezüsttel. (Jób könyve 3, 15)
Mint koraszülött, akit mielõtt élt, már elástak, volnék, mint a magzat, amely fényt sose látott. (Jób könyve 3, 16)
Égi álomlátás tarka játékában, amikor mély álom száll az emberekre, (Jób könyve 4, 13)
Emeld föl hangodat! Ki ad feleletet? Melyik szenthez akarsz folyamodni? (Jób könyve 5, 1)
Föl tudja emelni a megalázottakat, és jólétet ad a szomorkodóknak. (Jób könyve 5, 11)
Jó volna, ha Isten összezúzna, fölemelné kezét és megölne. (Jób könyve 6, 9)