Sabedoria, 15

1. Mas vós, Deus nosso, sois benfazejo e verdadeiro, vós sois paciente e tudo governais com misericórdia;*

1. Istenünk, jóságos vagy és hûséges; türelemmel és irgalommal kormányozod a mindenséget.

2. com efeito, mesmo se pecamos, somos vossos, porque conhecemos vosso poder; mas não pecaremos, cientes de que somos considerados como vossos.*

2. Ha vétkeztünk is, a tieid vagyunk, hisz ismerjük hatalmadat. De nem akarunk vétkezni, mert tudjuk, hogy hozzád tartozunk.

3. Porque conhecer-vos é a perfeita justiça, e conhecer vosso poder é a raiz da imortalidade.*

3. Mert téged megismerni tökéletes igazság, és hatalmadról tudni - az a teljes igazság, a halhatatlanság gyökere.

4. Não fomos seduzidos pelas invenções da arte corruptora dos homens nem pelo vão trabalho dos pintores: borrada figura de cores misturadas,

4. Nem is vezetett félre minket, amit az emberek gonoszul kitaláltak, sem a festõk haszontalan munkája, a tarka festékekkel bemázolt figura,

5. cuja vista excita os desejos dos insensatos, fantasma inanimado de uma imagem sem vida que provoca a paixão!*

5. amelynek látása vágyat kelt a balgában, úgyhogy megkívánja a holt kép élettelen alakját.

6. Cativados pelo mal, não merecem esperar senão o mal, os que o fazem, os que o amam e os que o veneram.*

6. Akik csinálják õket, vágyódnak utánuk és tisztelik õket, azok a rosszat kedvelik és ilyen reményekre méltók.

7. Eis, portanto, um oleiro que amassa laboriosamente a terra mole, e forma diversos objetos para nosso uso, mas da mesma argila faz vasos destinados a fins nobres e outros, indiferentemente, para usos opostos. Para qual destes usos cada vaso será aplicado? O oleiro será o juiz.

7. A fazekas azon fárad, hogy az agyagot gyúrással képlékennyé tegye, és sok mindent készít belõle használatunkra. De ugyanabból az agyagból olyan edényeket is formál, amelyek tisztes célra szolgálnak, és olyanokat is, amelyek az ellenkezõ célra valók, mind ugyanolyan módon. Ám hogy milyen célra szolgáljon, azt a fazekas dönti el.

8. Do mesmo barro, forma também, como obreiro perverso, uma vã divindade, ele que, ainda há pouco, nasceu da terra, e em breve voltará a ela, de onde foi tirado, quando lhe serão pedidas as contas de sua vida.

8. És így rosszra fecsérelt fáradsággal ugyanabból az agyagból hiábavaló istent készít, aki nem sokkal elõbb maga is földbõl lett, és rövid idõ múltán oda tér vissza, ahonnét vétetett, amikor majd visszakövetelik tõle a kölcsönbe kapott lelket.

9. Ele mesmo não tem preocupação alguma com o próprio desfalecimento, nem com a brevidade da vida; ele rivaliza, pelo contrário, com aqueles que trabalham o ouro e a prata, imita os que trabalham o cobre.

9. De nem gondol vele, hogy hamarosan elmúlik, sem azzal, hogy rövid az élete. Inkább versenyre kel az arany- és ezüstmûvesekkel, utánozza az ércöntõt, és nagyra van azzal, hogy csalóka képeket készít.

10. Pó é o seu coração, mais vil que a terra sua esperança, e põe sua glória em fabricar objetos enganadores. E mais desprezível que o barro é sua vida,*

10. Hamu a szíve, pornál hitványabb a reménye, és az élete értéktelenebb az agyagnál,

11. porque não reconheceu aquele que o formou, aquele que lhe inspirou uma alma ativa e lhe insuflou o espírito vital.*

11. mert nem ismeri azt, aki alkotta és aki tevékeny lelket lehelt bele, és bele lehelte az élet leheletét.

12. Para ele a vida é um divertimento, e nossa existência um mercado lucrativo, “porque – diz ele –, é preciso aproveitar-se de tudo, mesmo do mal.”

12. Ehelyett azt hiszi, hogy létünk csak játék, életünk meg hasznot hajtó vásár. Mert - azt mondja - mindenünnen, még a rosszból is hasznot kell húzni.

13. Mais que qualquer outro, esse homem sabe que peca, fazendo do mesmo barro vasos frágeis e ídolos.*

13. Az ilyen mindenkinél jobban tudja, hogy vétkezik, amikor a föld agyagából egyszerre törékeny edényeket és bálványokat csinál.

14. Ora, verdadeiramente, muitos insensatos, mais infortunados que a alma da criança, são os inimigos de vosso povo, que o oprimiram,*

14. Mind egészen értelmetlenek, és néped ellenségei, akik elnyomják; nyomorultabbak, mint egy gyermek lelke,

15. porque eles também tiveram por deuses todos os ídolos das nações, que não podem servir-se de seus olhos para ver, que não têm nariz para aspirar o ar, nem ouvidos para ouvir, nem os dedos das mãos para apalpar, e cujos pés são incapazes de andar;

15. mert isteneknek tartották a népek összes bálványát, amelynek a szeme nem jó a látásra, sem az orra a levegõ belélegzésére, sem a füle a hallásra, sem a kezén az ujj a tapintásra, sem a lába a járásra.

16. foi, com efeito, um homem que os fez, formou-os alguém que recebeu a alma de empréstimo. Nenhum homem pode fazer um deus, mesmo semelhante a si próprio,

16. Hisz ember csinálta, olyan valaki formálta õket, aki maga is kölcsönbe kapta az élet leheletét: nincs ember, aki olyan istent tudna alkotni, hogy az akár csak vele magával is fölérne.

17. porque, sendo ele próprio mortal, morto é tudo que produz com suas mãos ímpias. De fato, ele vale mais que os objetos que venera; ele, pelo menos, tem vida, enquanto os ídolos não a têm.

17. Halandó létére csak holtat tud alkotni, elvetemült kézzel. Õ maga tökéletesebb, mint azok a tárgyak, amelyeket imád, mert neki van élete, azoknak meg nincs.

18. Chega-se até a adorar os mais odiosos animais, que são piores ainda que os outros animais irracionais,*

18. Sõt a legvisszataszítóbb állatokat is imádják azok, akik ostobaság tekintetében még rosszabbak, mint a többiek.

19. que nem mesmo possuem o que outros seres vivos possuem: bastante beleza para serem amados, e que foram excluídos da aprovação e da bênção de Deus.

19. Nem is szépek (ezek az állatok), hogy az ember, mint egyébként az állatok látásakor, kedvét lelné bennük. Elvesztették Isten dicséretét és áldását.