1. Dobd kenyeredet a víz tükrére, és sok nap múltán is megtalálod.

2. Adj (vagyonodból) egy-egy részt hétnek, sõt nyolcnak, mert nem tudhatod, milyen baj szakad az országra.

3. Ha tele vannak esõvel a felhõk, a földre öntik. Akár észak, akár dél felé dõl a fa, ott marad, ahová dõl.

4. Aki a szélhez igazodik, az sohasem vet, s aki a felhõket lesi, nem arat.

5. Ahogy nem ismered a szél járását, sem a terhes asszony méhének titkait, ugyanúgy nem ismered Isten tevékenységét sem, aki mindent irányít.

6. Már reggel vesd el vetõmagodat, és ne pihentesd kezedet napestig, hisz nem tudhatod, vajon sikerül-e ez vagy az, vagy hogy mindegyik egyformán jó-e.

7. Édes a fény és jót tesz a szemnek, ha látja a napot.

8. Ha sok évig él is az ember, örüljön mindegyiknek, és gondoljon arra, hogy sok lesz a sötétség napja. Minden, ami következik, hiábavalóság!

9. Örülj, ifjú ember, ifjúságod idején, légy vidám ifjú napjaidban! Menj, ahová húz a szíved, és ahová csal a szemed! De légy tudatában, hogy Isten mindenért számadásra von.

10. Vesd ki a szívedbõl a haragot, és tartsd távol testedtõl a bajt! Mert az ifjúság és a fekete haj korszaka hiábavaló.





“É doce o viver e o penar para trazer benefícios aos irmãos e para tantas almas que, vertiginosamente, desejam se justificar no mal, a despeito do Bem Supremo.” São Padre Pio de Pietrelcina