Fundar 101 Resultados para: nevében
s gondoskodjék az istentiszteletrõl. Parancsának mindenki köteles engedelmeskedni. Az országban minden iratot, oklevelet az õ nevében kell kiállítani. Viselhet bíbort és aranyat. (Makkabeusok I. könyve 14, 43)
Az egyikük, aki a többiek nevében is beszélt, ezt mondta: "Mit akarsz tõlünk kérdezni vagy megtudni? Mert készen vagyunk rá, hogy inkább meghaljunk, semmint atyáink törvényeit áthágjuk." (Makkabeusok II. könyve 7, 2)
Alighogy áttüzesedtek, nyomban megparancsolta, hogy annak, aki a többiek nevében is beszélt, tépjék ki a nyelvét, aztán nyúzzák le a fejérõl a bõrt, és a kezét-lábát is vágják le. A többieknek és anyjának végig kellett nézniük. (Makkabeusok II. könyve 7, 4)
Mózes iktatta be a hivatalába, õ kente föl megszentelt olajjal. Örök szövetséget jelentett ez neki, és nemzetségének, ameddig csak áll az ég: a papi rend élén állni a szolgálatban, és az Úr nevében megáldani a népet. (Sirák fia könyve 45, 15)
Istennek, az Úrnak nevében, akit Izrael Istenének hívnak, halmoztad az aranyat, mint az ónt, s mint az ólom, annyi ezüstöd volt. (Sirák fia könyve 47, 18)
Mind, aki közületek féli az Urat, az õ szolgája szavára hallgasson. Ha meg sötétségben jár és nincs világossága, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék Istenére! (Izajás könyve 50, 10)
A papok sem kérdezték: Hol van az Úr? És akik a törvényt magyarázzák, azok sem ismertek. A pásztorok ellenem lázongtak, a próféták meg Baal nevében prófétáltak, és azokhoz szegõdtek, amik tehetetlenek. (Jeremiás könyve 2, 8)
Ha majd eljön az az idõ, Jeruzsálemet így fogják nevezni: "Az Úr királyi széke". Odagyûlnek mind a nemzetek az Úr nevében, és nem követik többé elvetemült szívük gonoszságát. (Jeremiás könyve 3, 17)
A próféták a hazugság nevében jövendölnek, a papok azt tanítják, ami nekik tetszik. És a népem kedvét leli benne. De mihez fogtok majd, ha eljön a vég? (Jeremiás könyve 5, 31)
Ezek mind egyaránt esztelenek és ostobák, s értelmetlen a tanítás is, amit e hiábavalóságok nevében adnak. (Jeremiás könyve 10, 8)
Ezt mondta ki az Úr Anatot férfiaira, akik elhatározták, hogy megölnek, s így figyelmeztettek: "Ne prófétálj az Úr nevében, mert különben meghalsz a kezünk között." (Jeremiás könyve 11, 21)
Már azt gondoltam: Nem törõdöm vele, nem beszélek többé a nevében. De ilyenkor mintha tûz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erõmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni. (Jeremiás könyve 20, 9)
