Fundar 11 Resultados para: engedelmeskednek

  • Nem tûnik el a jel Júdától, sem a királyi pálca a lábától, amíg le nem róják neki az adót, és a népek nem engedelmeskednek neki. (Teremtés könyve 49, 10)

  • Minden esztendõben egyetlen egy férfira bízzák a vezetésüket és az ország fölötti uralmat. Ennek az egy férfinak mind engedelmeskednek. Irigység és féltékenység nincs közöttük. (Makkabeusok I. könyve 8, 16)

  • A nap, a hold és a csillagok, amelyeknek az a szerepük, hogy világítsanak, engedelmeskednek. (Báruk könyve 6, 59)

  • Mindnyájan elcsodálkoztak. "Ki ez? - kérdezgették vitatkozva egymástól. Tanítása egészen új, s akkora a hatalma, hogy még a tisztátalan lelkeknek is tud parancsolni, s azok engedelmeskednek is neki." (Márk evangéliuma 1, 27)

  • Akkor hozzájuk fordult: "Hol a hitetek?" De azok félelemmel és csodálattal telve így kérdezgették egymást: "Vajon ki lehet ez, hogy még a szeleknek és a víznek is parancsol, s azok engedelmeskednek neki?" (Lukács evangéliuma 8, 25)

  • De mégse annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben." (Lukács evangéliuma 10, 20)

  • Mi ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk, és a Szentlélek is, akit az Isten megadott azoknak, akik engedelmeskednek neki." (Apostolok Cselekedetei 5, 32)

  • De nem mindnyájan engedelmeskednek az evangéliumnak. Ezért kérdi Izajás is: "Uram, ki fogadja hittel a szavunkat?" (Rómaiaknak írt levél 10, 16)

  • s lobogó tûzzel megbünteti azokat, akik Istent nem ismernek és Urunk Jézus evangéliumának nem engedelmeskednek. (Tesszalonikaiaknak írt II. levél 1, 8)

  • Ha valaki nem engedelmeskednék a levélben adott tanításnak, azt jegyezzétek meg, és kerüljétek a társaságát, hogy észre térjen. (Tesszalonikaiaknak írt II. levél 3, 14)

  • Mûve befejeztével pedig örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki, (Zsidóknak írt levél 5, 9)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina