Fundar 1997 Resultados para: Volt
Férje, Manassze, aki ugyanabból a törzsbõl és családból való volt, az árpa aratása idején meghalt. (Judit könyve 8, 2)
Nagyon szép volt, s egész lénye vonzó. Férje, Manassze, aranyat és ezüstöt, szolgákat és szolgálókat, jószágot és szántóföldet hagyott rá, s õ mindennek birtokában maradt. (Judit könyve 8, 7)
Senki nem mondott rá semmi rosszat, mert nagyon istenfélõ volt. (Judit könyve 8, 8)
Amikor elmentek hozzá, azt mondta nekik: "Hallgassatok meg, Betilua lakóinak elöljárói! Nem volt igazatok ma, amikor azt mondtátok a népnek és esküvel is megerõsítettétek, hogy a várost átadjátok ellenségeinknek, ha az Úr a megszabott idõben nem segít. (Judit könyve 8, 11)
Judit leborult arccal a földre, hamut szórt a fejére, s fölfedte a vezeklõruhát, amelyet viselt. Éppen az az óra volt, amikor Jeruzsálemben, az Isten templomában bemutatják az esti illatáldozatot. Judit hangosan könyörgött az Úrhoz. Így szólt: (Judit könyve 9, 1)
A te mûved volt, ami régen történt, s az is, ami most vagy a jövõben megy végbe. Kigondoltad a jelent és a jövõt, s azt történt, amit te akartál. (Judit könyve 9, 5)
Holofernesz így szólt hozzá: "Bátorság, asszony, ne remegj szívedben! Én ugyanis sohasem tettem rosszat senkinek sem, ha készen volt rá, hogy szolgáljon Nebukadnezárnak, az egész föld királyának. (Judit könyve 11, 1)
Átvezetlek Júdeán, egészen Jeruzsálembe, és a közepén állítom fel trónodat. Úgy terelem majd õket, mint a pásztor nélkül maradt juhokat, s egyetlen kutya se fog ellened csaholni. Minderrõl elõérzetem volt, elõre megmondták nekem, s azért jöttem el hozzád, hogy a tudtodra adjam." (Judit könyve 11, 19)
Holofernesz elrendelte õreinek, hogy ne akadályozzák benne. Három napig maradt a táborban, minden éjjel kiment Betilua völgyébe és megfürdött a vízforrásnál, ahol az õrség volt. (Judit könyve 12, 7)
Ezzel az ágy oszlopához lépett, amely Holofernesz fejénél volt, fogta (Holofernesz) kardját, majd ágyához érve megragadta fején a hajat és így szólt: (Judit könyve 13, 6)
Fordítsa ezt Isten örök dicsõségedre és áldjon meg minden jóval, mivel nem kímélted életedet, amikor megaláztatásban volt részünk, s megakadályoztad pusztulásunkat, mert az igaz úton jártál, Istenünk színe elõtt." Az egész nép ráfelelte: "Úgy legyen! Úgy legyen!" (Judit könyve 13, 20)
Mivel senki sem válaszolt, félrehúzta a kárpitot és belépett a hálószobába. Ott találta (Holoferneszt) a küszöbön, holtan, a feje le volt vágva. (Judit könyve 14, 15)
