Fundar 14115 Resultados para: Re
Achimaac megérkezett és odakiáltotta a királynak: "Üdv!" Aztán arcra borult a földön a király elõtt, és így szólt: "Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki cserbenhagyta azokat az embereket, akik uram királyomra kezet emeltek!" (Sámuel II. könyve 18, 28)
A király megparancsolta: "Állj félre és maradj ott!" S õ félreállt, és ott maradt. (Sámuel II. könyve 18, 30)
A király azonban megkérdezte a kusitától: "Jól van a fiú, Absalom?" "Bárcsak az történne uram és királyom ellenségeivel és azokkal is mind, akik a vesztedre törnek, ami a fiatalemberrel!" - válaszolta a kusita. (Sámuel II. könyve 18, 32)
Dávid megrendült. Fölment a kapu fölötti szobába és sírt. Elcsukló hangon így siránkozott: "Fiam, Absalom! Fiam, fiam Absalom! Ó, bár én haltam volna meg helyetted!" (Sámuel II. könyve 19, 1)
Így azon a napon gyászra fordult a gyõzelem az egész sereg számára, mert a sereg megtudta azon a napon, hogy a király bánkódik a fia miatt, (Sámuel II. könyve 19, 3)
s ezen a napon a sereg lopva tért vissza a városba, ahogyan az a sereg lopakodik, amelyik szégyenkezik, mivel megfutamodott a csatából. (Sámuel II. könyve 19, 4)
Joáb bement a királyhoz a házba, és azt mondta: "Ma szégyenbe borítottad embereid arcát, akik ma megmentették az életedet, fiaid és lányaid életét, feleségeid életét és ágyasaid életét. (Sámuel II. könyve 19, 6)
Mert szeretetet tanúsítottál azok iránt, akik gyûlölnek, azokkal szemben meg, akik szeretnek téged, gyûlöletet. Ma megmutattad, hogy sem a sereg vezére, sem az emberek nem jelentenek neked semmit. Igen, most már tudom: Azt találnád helyénvalónak, ha Absalom életben maradt volna, mi meg ma mind elestünk volna. (Sámuel II. könyve 19, 7)
Kelj föl, menj ki és intézz barátságos szavakat az emberekhez. Mert esküszöm az Úrra: ha nem mész ki, az éjszaka egyetlen ember sem marad melletted. De ez nagyobb baj lesz neked, mint bármi baj, ami ifjúságodtól mostanig ért." (Sámuel II. könyve 19, 8)
A király tehát fölállt és a kapu alá ült. Erre kihirdették az egész seregnek: "Nézzétek, a király ott ül a kapuban!" S az egész nép a király elé járult. Izrael fiai elmenekültek, ki-ki a maga sátorába. (Sámuel II. könyve 19, 9)
Hisz a testvéreim vagytok, a vérem és a húsom vagytok. Miért akartok az utolsók lenni a király visszahozásában?" (Sámuel II. könyve 19, 13)
Amazának pedig ezt mondjátok: "Hát nem a vérem és húsom vagy? Ezt meg azt tegye velem Isten, ha nem teszlek meg Joáb helyett a sereg vezérévé, egész életedre." (Sámuel II. könyve 19, 14)
