Fundar 110 Resultados para: Péter

  • Péter hátrafordult, s látta, hogy az a tanítvány, akit Jézus kedvelt, s aki a vacsorán a keblére hajolt és megkérdezte tõle: "Uram, ki árul el?" - az követi. (János evangéliuma 21, 20)

  • Amikor meglátta, Péter Jézushoz fordult: "Hát vele mi lesz, Uram?" (János evangéliuma 21, 21)

  • Amint megérkeztek, fölmentek az emeleti terembe, ahol együtt szoktak lenni: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Alfeus fia, Jakab, a buzgó Simon és Jakab testvére, Júdás. (Apostolok Cselekedetei 1, 13)

  • Ezekben a napokban a testvérek körében - mintegy százhúszan lehettek együtt - Péter szólásra emelkedett: (Apostolok Cselekedetei 1, 15)

  • Péter a többi tizeneggyel elõlépett, és zengõ hangon beszédet intézett hozzájuk: "Zsidó férfiak és Jeruzsálem lakói mindnyájan! Vegyétek tudomásul és hallgassátok meg szavamat! (Apostolok Cselekedetei 2, 14)

  • "Térjetek meg - felelte Péter -, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bûnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. (Apostolok Cselekedetei 2, 38)

  • Péter és János a kilencórai imádság idején fölment a templomba. (Apostolok Cselekedetei 3, 1)

  • Péter Jánossal együtt rátekintett, és így szólt hozzá: "Nézz ránk!" (Apostolok Cselekedetei 3, 4)

  • Péter azonban ezt mondta neki: "Aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: A názáreti Jézus Krisztus nevében (állj fel és) járj!" (Apostolok Cselekedetei 3, 6)

  • Mivel nem tágított Péter és János mellõl, odagyûlt köréjük csodálkozva az egész nép az úgynevezett Salamon-csarnokba. (Apostolok Cselekedetei 3, 11)

  • Amikor Péter ezt látta, beszédet intézett a néphez: "Izraelita férfiak! Miért csodálkoztok ezen, miért bámultok úgy ránk, mintha a saját erõnkbõl vagy jámborságunk folytán értük volna el, hogy ez járni tudjon? (Apostolok Cselekedetei 3, 12)

  • Péter a Szentlélektõl eltelve így válaszolt: "Népünk elöljárói és ti vének! (Apostolok Cselekedetei 4, 8)


“O Senhor se comunica conosco à medida que nos libertamos do nosso apego aos sentidos, que sacrificamos nossa vontade própria e que edificamos nossa vida na humildade.” São Padre Pio de Pietrelcina