Fundar 2742 Resultados para: Nép
Abban az idõben Mózes könyvébõl olvastak fel a népnek. Ebben ezt találták megírva: Az ammonita és moábita sohasem léphet be az Isten közösségébe, (Nehemiás könyve 13, 1)
Gyermekeik fele az asdódi nyelvet beszélte, s már nem értették a zsidó nyelvet, hanem csak ennek vagy annak a népnek a nyelvét. (Nehemiás könyve 13, 24)
Nem így vétkezett Irzael királya, Salamon is? Annyi nép között egyetlen király sem volt hozzá hasonló. Istene szerette, és Isten tette meg egész Izrael királyává. S az idegen asszonyok még õt is bûnre csábították. (Nehemiás könyve 13, 26)
Gyakran elzarándokoltam - egymagam - az ünnepekre Jeruzsálembe, amint egész Izraelnek elõírja egy örök idõkre szóló törvény, az elsõ terméssel és az állatok elsõszülötteivel, a jószág tizedével és a birka elsõ gyapjával. (Tóbiás könyve 1, 6)
Asszarhaddon uralkodása idején visszatértem házamba, és visszakaptam feleségemet, Annát, meg fiamat, Tóbiást. Pünkösdkor [a hetek ünnepén] jó ebéd volt. Leültem enni. (Tóbiás könyve 2, 1)
Eszembe jutott, amit Ámosz próféta Bételrõl mondott: "Ünnepeitek gyásszá változnak és ujjongástok siratóénekké." Sírva fakadtam. (Tóbiás könyve 2, 6)
megszegtük parancsaidat. Ezért aztán megengedted, hogy kifosszanak bennünket, fogságba hurcoljanak és megöljenek; hogy szóbeszéd és gúny tárgya meg intõ példa legyünk a népek számára, amelyek közé szétszórtál bennünket. (Tóbiás könyve 3, 4)
Szeresd hát, fiam, a testvéreidet, és ne vesd meg õket, néped fiait és leányait, hanem közülük végy feleséget. Mert hiszen a gõg romlást okoz és sok nyugtalanságot. A tétlenség pedig szegénységgel és ínséggel jár. A tétlenség szüli az éhséget. (Tóbiás könyve 4, 13)
Minden idõben magasztald Istent, az Urat, és tõle kérd, hogy az egyenes úton járhass, s hogy útjaid és szándékaid jó véget érjenek. Egy népnek sem adatott meg a bölcsesség, hanem az Úr ad minden jót. Akit akar, azt fölemeli, akit akar, azt megalázza egészen az alvilág fenekéig. Édes fiam, ne feledd el tanácsaimat, ne vesszenek ki szívedbõl! (Tóbiás könyve 4, 19)
Tobit elmondta nekik, hogy Isten megkönyörült rajta és megnyitotta a szemét. Amikor Tobit közel ért Sárához, fiának, Tóbiásnak a feleségéhez, áldást mondott rá, ezekkel a szavakkal: "Isten hozott, lányom! Legyen áldott atyád, legyen áldott az én Tóbiás fiam, s légy áldott te is lányom! Isten hozott otthonodba, (legyen részed) örömben és áldásban. Lépj be, lányom!" Azon a napon Ninivében minden zsidó ünnepelt, és unokatestvérei - Achikár és Nádáb - is eljöttek, hogy részt vegyenek Tobit örömében. (Tóbiás könyve 11, 17)
Dicsõítsétek, Izrael fiai, a pogány népek elõtt! Mert ha szétszórt is benneteket közéjük, (Tóbiás könyve 13, 3)
Megbüntet benneteket vétkeitekért, de meg is könyörül rajtatok és összegyûjt titeket a népek közül, amelyek közé szétszórt benneteket. (Tóbiás könyve 13, 5)