Fundar 4684 Resultados para: Mel
Álljatok elõ még egyszer, és lássátok meg azokat a nagy jeleket, amelyeket az Úr a szemetek láttára mutat. (Sámuel I. könyve 12, 16)
És ne pártoljatok semmire se való bálványokhoz, amelyek nem segítenek, s nem tudnak benneteket megmenteni, éppen mert semmik. (Sámuel I. könyve 12, 21)
Hét napig várt, addig az idõpontig, amelyet Sámuel meghatározott. De Sámuel nem érkezett meg Gilgalba, s népe magára hagyta Sault, szétszéledt. (Sámuel I. könyve 13, 8)
Erre Sámuel ezt mondta Saulnak: "Ostobaságot csináltál! Ha teljesítetted volna az Úrnak, Istenednek parancsát, amelyet adott neked, az Úr is fenntartotta volna uralmadat Izrael fölött örök idõkre. (Sámuel I. könyve 13, 13)
Erre Sámuel elindult, elhagyta Gilgalt és ment a maga útján. A maradék nép azonban felvonult Saullal, hogy szembeszálljon az ellenséggel. Amikor Gilgalból Benjamin földjére, Gebába értek, Saul szemügyre vette a népet, amelyik kitartott mellette - mintegy hatszáz férfi. (Sámuel I. könyve 13, 15)
a másik Bet-Horon felé tartott, a harmadik meg a felé a domb felé vette az irányt, amely a Hiénák völgye fölött emelkedik s a puszta felé néz. (Sámuel I. könyve 13, 18)
Az egyik nap Saul fia, Jonatán így szólt a fegyverhordozójához: "Gyere, hatoljunk elõre a filiszteusok elõörséig, amely a szorosban állomásozik." Atyjának azonban nem jelentette a dolgot. (Sámuel I. könyve 14, 1)
Saul Geba szélén egy gránátalmafa alatt ült, a szérû mellett. Azoknak az embereknek a száma, akik vele voltak, mintegy hatszázra rúgott. (Sámuel I. könyve 14, 2)
A szorosnak, amelyen Jonatánnak át kellett kelnie, hogy a filiszteusok elõõrséig eljusson, az egyik végénél is volt egy sziklacsúcs s a másik végénél is volt egy sziklacsúcs; az egyiket Bocecnak hívták, a másikat Szennének. (Sámuel I. könyve 14, 4)
Ez volt az elsõ vérfürdõ, amelyet Jonatán és fegyverhordozója rendezett, mintegy húsz ember... (Sámuel I. könyve 14, 14)
Az emberek odamentek a léphez, s bár kicsordult belõle a méz, senki sem emelte a szájához, mert féltek az átoktól. (Sámuel I. könyve 14, 26)
Csak Jonatán nem hallotta, hogy atyja milyen esküre kötelezte a népet. Kinyújtotta hát botja végét, amelyet a kezében tartott, és belemártotta a lépesmézbe és a szájához emelte. A szeme nyomban felragyogott. (Sámuel I. könyve 14, 27)
